Védelem a tanároknak, de a diákot ki óvja meg?

Maximális védelmet ígéra pedagógusoknak Orbán Viktor. Úgy tudjuk: a Btk.-ban szigorítanák a közfeladatot ellátó személyek elleni támadások büntethetőségét. Ez ugyanakkor inkább szimbolikus gesztus – a valódi problémát nem oldja meg.

Már a parlament megalakulásának napján vagy az azt követő munkanapon benyújtják azt a törvénymódosítási javaslatot, amely „maximális védelmet” ad a pedagógusoknak: az új kormány ezzel a jogszabálylyal kívánja biztosítani azt a védelmet, amely a pedagógusok nagyon nehéz munkájához elengedhetetlenül szükséges – jelentette ki kedden Orbán Viktor a nemzeti konzultációsorozat első – a közrendről és a közbiztonságról szóló – állomásán. Arról, hogy milyen jogszabályt és hogyan módosítanának, már nem beszélt.

Úgy tudjuk, a közfeladatot ellátó személyek –ilyen a pedagógus, de például a tűzoltó vagy a mentős is – elleni erőszakos cselekmények büntetési tételét emelnék föl. Ez jelenleg is bűncselekménynek számít, és a Btk. szerint a hivatalos személyek elleni erőszakos cselekményekkel azonos módon, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Alsó határa azonban nincs a büntethetőségnek, ezért pusztán pénzbírsággal vagy megrovással is végződhetnek az ilyen ügyek. Információink szerint ezért egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák a közfeladatokat ellátók bántalmazóit, azaz mindenképpen szabadságvesztést vonna maga után egy pedagógus bántalmazása.

A törvénymódosítás tehát komoly gesztus a pedagógusok felé, hiszen az utóbbi két évben az iskolai erőszaktól hangos a magyar sajtó, a pedagógusok pedig tehetetlenségükről panaszkodnak. Legutóbb például az a hír járta be a médiát, hogy egy 11 éves fiú heteken át ütötterúgta és szidalmazta 50 éves tanárnőjét egy baranyai faluban, Almamelléken. A pedagógus elmondása szerint a fiú a játszótéren, a tanulószobában, a buszmegállóban és mindenhol, ahol csak összetalálkoztak, minden ok nélkül rátámadt. Lökdöste, pofozta, belerúgott, előfordult, hogy az utcán rúgta meg: ez utóbbit a tanuló anyja is látta, mégsem szólt a gyerekére.

Erre a problémára ugyanakkor, tehát amikor diák támad a tanárára, aligha lenne hatással a közfeladatot ellátó személyek elleni támadások büntethetőségének szigorítása, hiszen a kiskorú gyermekek egyáltalán nem büntethetők. A tankötelezettség ráadásul 18 éves korig tart, a „renitens” diákot tehát nem lehet egyszerűen az utcára tenni: az iskolaigazgatónak találnia kell számára egy másik, befogadó iskolát. Ha tehát a Fidesz törvénymódosítási javaslata valóban mindössze a pedagógusok bántalmazásának büntetési tételét emelné föl a Btk.-ban, azzal a problémának csak egy (kisebb) szeletét oldaná meg. Ez ugyanis elsősorban a szülőkre vagy rokonokra vonatkozna, olyan esetekben például, mint tavaly Hódmezővásárhelyen, ahol egy 39 éves nő megütötte általános iskolás gyermeke tanárnőjét, mert az meghúzta a kislánya haját.

Sáska Géza, az iskolai konfliktusokat az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának felkérésére feltérképező, tavaly végzett vizsgálat vezetője elmondta: olyan minimális arányban jelezték a pedagógusok, hogy szülők támadtak volna rájuk, hogy az számokban igazából mérhetetlen volt. (Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy 11. osztályos diákokat és pedagógusaikat kérdezték, márpedig a középiskolás diákok szüleimár alig állnak kapcsolatban az iskolával, így kevesebb az ütközési pont is. Általános iskolában gyakoribb, hogy a szülő rátámad a pedagógusra, az oktatási ombudsmanhoz évente 2-3 ilyen jelzés érkezik.)

A kutatásból kiderült: a verbális agresszió erőteljes az iskolákban, de a fizikai alacsonyabb mértékű annál, mint ahogy azt az utóbbi évek sajtóhíreiből várni lehetett volna. A leggyakoribb tanár-diák közötti agressziófajta a kiabálás, a káromkodás – ilyenekről a tanárok és a diákok harmada számolt be. A fizikai konfliktus kevésbé jellemző: a tanárok három százaléka mondta, hogy megrángatott, megütött vagy meglökött egy diákot, és 1,9 százalékban vallották magukat ilyesmik elszenvedőjének. A diákok négy százaléka beszélt viszont tanári bántalmazásról, és tíz százalékuk szerint érte őket fizikai atrocitás tanáruk részéről.

Sáska Géza szerint tehát egyértelmű, hogy a diákok sokkal inkább ki vannak téve a tanári agressziónak, ha azonban egy diák bántalmazza a pedagógust, annak súlyosabb a megítélése, mert az minden esetben erősen csorbítja a pedagógusi tekintélyt. – Az Orbán Viktor által bejelentetteknek az üzenete egyértelműnek látszik: azt ígéri, hogy megvédik a tanárok tekintélyét – fogalmazott az oktatáskutató. – Ez helyes, ugyanakkor a pedagógusok a Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint sokkal jobban félnek az őket érő fizikai erőszak lehetőségétől, mint amennyivel valójában találkoznak – mutatott rá. Hangsúlyozta: Magyarország és így a magyar iskolák fő problémája nem a fizikai agresszió, hanem a kiközösítő, kirekesztő és megalázó beszédstílus. Sáska Géza szerint az iskolai erőszak csökkentése nem várható pusztán egyetlen eszköztől vagy jogi szabályozástól: a jelenségnek számos társadalmi, politikai, pedagógiai és egészségügyi összetevője van – erre kellene olyan átfogó programot kidolgozni és megvalósítani, amelyet az érintettek többsége elfogad.

A politika felelősségét vetette felTatai-Tóth András volt szocialista képviselő is, aki most gimnáziumi tanárként dolgozik. A Fideszre utalva azt mondta: a politikai erőknek példát kellene mutatniuk a törvények betartásában, akkor is, ha ellenzékben vannak. A fő probléma szerinte ugyanis az, hogy az egész magyar társadalomban relativizálódott a hatályos jogszabályok betartása, az iskolákban pedig ugyanaz csapódik le, ami a társadalomra is jellemző. Tatai-Tóth András az MSZP oktatáspolitikusaként egyébként az előző ciklusban benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az iskola alkothat belső szabályzatot a területére belépőkre vonatkozóan is (korábban csupán a vele jogviszonyban állókra, azaz a tanárokra és a diákokra írhatott elő szabályokat). Vagyis, ha például egy szülő hangosan ordibál az iskolaudvaron, akkor azzal megsértheti az iskolai viselkedésre vonatkozó szabályokat, és emiatt szabálysértési eljárás indulhat ellene. Ez a szabályozás tehát elsősorban a verbális agressziótól hivatott védeni a pedagógusokat.

Erősíteni kell a szülők felelősségét

Orbán Viktor bejelentését a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is üdvözölte. Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta: örömmel vesznek minden olyan lépést, amely az iskolai agresszió megfékezésére irányul, a pedagógusoktól és az iskoláktól ugyanis nem várható el, hogy megoldják az egész társadalomra jellemző problémákat. Megjegyezte: valószínűleg ez a törvény sem fogja egy csapásra megoldani a problémákat, de értékelik a szándékot, hogy fontosnak tartják a pedagógusok védelmét. Galló Istvánné szerint a szülők felelősségét is erősí teni kell. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke azt mondta: üdvözlik mind a bejelentés szintjét, mind a helyszínét. Rámutatott: korábban miniszterelnöki szinten nem foglalkoztak ezzel a problémával, az pedig, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos nemzeti konzultáción jelentette be ezt Orbán Viktor, jelzi, hogy nem az iskola az erőszak forrása, de ott jelenik meg.

A tankötelezettség 18 éves korig tart, a renitens diákot nem lehet az utcára tenni, csak akkor, ha az igazgató talál neki befog adó iskolát
A tankötelezettség 18 éves korig tart, a renitens diákot nem lehet az utcára tenni, csak akkor, ha az igazgató talál neki befog adó iskolát
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.