belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
24. csütörtök

Politikailag megosztottak, anyagilag kiszolgáltatottak a magyar újságírók

Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás, szakmai megosztottság, teljesítménykényszer, csökkenő bevételek és fizetések – néhány, a magyar sajtó alapproblémái közül. De még ezeknél is nagyobb kihívások várnak az újságírókra: néhány év és munkájuk alapvetően megváltozhat.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2010. március 13. |37 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

nostromo | 2010. március 14. | 14:55:56

wizes | 2010. március 14. | 06:45:46

Nem akarok a technikába belemászni , mert cikk másról szól. A srácaim találták a régi Commodore 64 -et mert imdádják a hangulatát és a lemezek már 20 év után is olvashatatlanok voltak. Honnét tudod milyen technológia lesz 50 év múlva? Vannak szervezetek akik archiválják a net-et , de ilyen irdatlan mennyíségű információ tárolása indexelése lehetetlen.

Tonton | 2010. március 14. | 12:35:59

Mi lenne akkor ha azokat az újságírókat is elővennék kik tudták az igazságot,de tudatosan félremagyarázták azt,másképp állították be az olvasó előtt direkt félrevezették őket.Az ilyen újságírást minek kell nevezni,ezekre az újságírókra szükségvan,szerintem az ilyenekért nem kár.

Tonton | 2010. március 14. | 12:21:41

Az olvasó azért veszi meg az újságját mert azt kapja amit szeretne olvasni hallani.Viszont egy "tökös"oknyomozó riportot szívesen elolvas az ember bár melyik újságban is jelenik meg.Én már többször megjegyeztem az nem újságíró aki a pártállása szerint írogat,számomra az csak egy firkász.

betyaar | 2010. március 14. | 09:53:21

A tiszteletre méltó nagyon ritka kivételtől eltekintve, eladták a lelküket és a tollukat az éppen regnáló hatalomnak. Az most megy a csatornába, a most kormányra/hatalomra kerülő erőknek pedig nem kellenek - nagyon is érthető okból. Nem kell különösebben félteni őket, a gerincesebbeket maguk az új lapok fogják megkeresni. A többi pedig... nos, olyan sok elvégezhető munka létezik ezen a világon! A Tesco-ban most is van felvétel.

wizes | 2010. március 14. | 06:45:46

nostromo | 2010. március 13. | 18:31:30

"Az elektrokinusban pedig az a veszélyes , hogy 50 év múlva nem tudod elővenni."

Azért ez ellen lehet védekezni: lementeni az egész cikket a wincsire, és bármikor előszedheteted, kinyomtahatod, olvashatod.

kations | 2010. március 13. | 22:26:06

Ez is csak egy szakma és megélhetés. Ráadásul egyáltalán nem mentes a korrupciótól és a nepotizmustól. Meg mintha a közt kellene kiszolgálniuk nemcsak a velejéig romlott politikát.
Meglehet nemcsak szénbányászból kell kevesebb hanem újságíróból is. Főleg akik csak a nyalást ismerik. Tisztelet a kivételnek.

fagyöngy | 2010. március 13. | 21:23:34

Folyt köv
...cégeket fogja körüldongni, hogy valami zsírosabb PR-es melót szerezzen. Civilek leszarva, ott nem osztanak ilyen állásokat. Önálló oknyomozó cikk megírása óriási nyomozó munkát igényel, amit az ellenérdekeltek ott lassítanak, ahol tudnak. Míg itthon gyakorlatilag 15-20 érdemi első vonalbeli oknyomozó újságíró van, addig az ellenérdekelt cégeknél, pártoknál több ezer sajtós melózik nap-mint nap azon, hogy ezeket az újságírókat elhárítsa, behálózza, és elszigetelje őket a valódi információforrásoktól. Sajnos a megjelenő oknyomozó anyagok egy része is gyakran magánnyomozó irodákból pottyan ki és jobbára az egyik fél érdekeit tükröző féligazságokkal van teletűzdelve.A politika - elsősorban a jobbosok - is sokat tettek, hogy elzüllesszék a sajtót. Míg a baloldali lapoknál úgy-ahogy létezik a függetlenség ideája, addig a Fidesz az újságírónak álcázott párttagokkal nyomta tele a szerkesztőségeknek álcázott párt agitprop osztályait.

fagyöngy | 2010. március 13. | 21:22:05

Folytköv.
.... Vannak szerkesztőségek,ahol a hirdetések mellé az adott cég egy-egy "cikket" is kap ajándékba.
A szerkesztőségi folyosók teli vannak a zsebbe fizetett összegekért írt cikkekről szóló történetekkel. Korrupt rendőrt,ügyvédet, újabban politikust is elkaptak már. Azonban tudtommal a magyar sajtóban még egyetlen újságírót sem rúgtak ki korrupcióért. Ellenkezőleg, gyakran előléptetik az ilyeneket. A szakma súlyosan kontraszelektált. A sajtó vezetői (szerkesztőtől fölfelé) többnyire politikailag illetve gazdasági cégek felé elkötelezettek (korruptak) és nem érdekük, hogy valódi, kritikus szemléletű beosztottjaik legyenek. Belterjes közeg: egymás hülye kölykeit veszik fel, még nagynevű újságoknál sem ritka a diploma és nyelvtudás nélküli újságíró. (Igazából a nyelvet beszélő újságíró kevesebb van, a külpolosokon kívül elenyésző az olyan eset, amikor egy újságíró idegen nyelven készít riportot.) A nívótlan közeg és a fos fizetések okán a húzósabb oknyomozó kollégák néhány év alatt kipörögnek a pályáról. A valódi kritikus oknyomozó újságírás állati komoly erőfeszítés, amit alig-alig honorálnak. A sajtóközleményeket kopizgató firkász sokkal termelékenyebb. Ráadásul, aki éveket és komoly energiákat tett ebbe a melóba, annak utána azzal kell szembesülnie, hogy nem tudja hova konvertálni a tudását, negyven felett pedig kiszolgáltatott a szerkesztőségben valami fölfelé nyal-lefelé tapos szerkesztőnek. Az eszesebbje vagy időben lelép, vagy egy idő után a politikusokat é

adamant | 2010. március 13. | 21:21:34

böhömbika | 2010. március 13. | 20:12:08
A tanarakról már nem is beszélek!

Öket ne bántsd általában (van köztük tényleg sok gyökér aki visszabüfögi, amit elvárnak töle). Nagyon sokan - akiket PEDAGÓGUSNAK hívunk - már disztingvál most is azt tette a kádár rendszerben is. Lehetett akkor is finomítani és tették is sokan (szerencsére tanított ilyen is).

A többi OK.
Üdv "A"

fagyöngy | 2010. március 13. | 21:20:58

A cikk csak felszínt kapargatja. A helyzet ennél rosszabb.
A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy vajon itt miért nem lőnek le újságírókat, mint Oroszországban? Sőt, még egy tisztességes fenyegetőzős, névtelen telefonra is csak rendkívül ritkán akad példa.
A válasz egyszerű: tökfelesleges.
A magyar média messze nem tudja ellátni a feladatát. Nem jelent különösebb veszélyt a tilosban járó hatalmasoknak. (A jelenlegi lebukáshullám kapcsán sem árt megjegyezni: nem a farok csóválja. Csak azt szedi szét a sajtó, akit már korábban valahol beáldoztak.)
Az okok sokrétűek.
A sajtójogszabályok nálunk túlságosan szigorúak. Megvédik a nagyokat - politikusokat, cégek gyakorlatilag mindenféle kritikától. Ha valakinek van rá lóvéja, kedve, úgy perelgeti a sajtót, ahogy akarja és többnyire sikerrel. A tisztelt magyar nép mára teljesen elveszítette a közéleti érdeklődését. A bulvár érdekli, azért fizet. Az egyre csóróbb szerkesztőségek egyre töketlenebbek is, mivel egy-egy húzósabb sajtóperrel elbukhatja a profitjukat.
A magyar sajtóban a BBC-normák emlegetése egy vicc. Teljesen megszokott, hogy egy szerkesztőnek sajtós a felesége egy cégnél vagy pártnál. (néha mindkettőnél) Az sem ritka, hogy valaki egyszerre újságíró és PR tanácsadó egy cégnél és az üzlettársairól ír "objektív" cikkeket. A cégeknél a PR-büdzsébe be van építve az ingyen ajándékok, céges újságíró zabáltatások és a külföldi "tanulmányutak" költsége. Vannak szerkesztőségek,ahol a hirdetések mellé az adott cég egy-egy "c

böhömbika | 2010. március 13. | 20:12:08

Hoppá majdnem kimaradt még egy gyarló embertípus! A történész! A politikus, újságíró, történész, hármas hazugságosztó társaság egymást segítve, egymással összefogva tartja debil szinten az átlag embert!
A tanarakról már nem is beszélek!

berkenye75 | 2010. március 13. | 19:47:12

helló! a zindexnél IMRE TEVAN a főszerk.hely... BROOOÁÁÁÁFFFFFF! újságírók? pénzért bármit... de legalább írni tudnának. ja, a Teller levél ügy elég tanulságos.
.
.
.
.
DE! azt se feledjük már, hogy gyurcsányi felkészítette a legbefolyásosabb szerkesztőket a nagy mutatványhoz (benne van a nagy igazságbeszédjében :D)

aztán kik azok a szerkesztők, akik szemrebbenés nélkül...mikor hallunk felőlük? :D

olvaso-iro | 2010. március 13. | 19:47:00

Sajnos a minőségre csak virtuális az igény. Mindenki azt mondja, hogy szeretné, csak éppen finanszírozni nem hajlandó (sem előfizetéssel sem rekámokkal) hogy legyen is miből előállítani. Ráadásul a minőség igencsak szubjektív.
Főleg a politikában szubjektív minden. Csak egyetlen példának, a HírTV-t van aki objektívnek tarjta, van aki jobboldali szócsőnek, van aki meg ugyanúgy hazaárulónak, mint az MSZP-t. Melyik társaság döntse el, hogy mit jelent az objektivitás.

Sajnos az online sajtó bizonyos mértékben mindenképpen a spórolásról szól. Ha már egyszer nincs nyomdaköltség, akkor megspórolják a tördelők, nyomdászok, korrektorok, olvasószerkesztők, szerkesztők bérét is. Sőt már az újságírókét is, elég valami titkárnő, aki bemásolja az átvett anyagokat, meg cikk gyanánt begépeli a véleményét....kár, hogy azokat a közvéleménykutatásokat senki nem közli, hogy hányan volnának hajlandók fizetni egy előfizetéses online lapért. Mert a többség inkább másik ingyenes újságot olvasna....ennyit a minőség iránti igényről.

weiner: a Metropol (korábban hívátk Metrónak) és a Helyi Théma ugyanúgy sajtótermék. Ha azért nem tekinted annak, mert tisztán a hirdetési bevételekből él, akkor bármelyik nem előfizetéses netes lapot miért lehetne annak nevezni? Vagy bármelyik tévét? Egyébként ők éppúgy a piacról élnek, mint a pártlapok - vagy még inkább.

nostromo: az elektronikus sajtót már 1-2 év után se nagyon tudod elővenni. Nézd meg hol vannak a megszűnt hírportálok anyagai, vagy hova tűnt

kovacsi | 2010. március 13. | 18:32:00

Csak a címre:Ezt nem gondoltam volna.Ugye nem lepődött meg senki?!

nostromo | 2010. március 13. | 18:31:30

Timót | 2010. március 13. | 14:23:22

Igaz , de kényszer nagy úr ez előző érában a fenygetettség , most pedig az állás. A Népszabadágtől csak az elmúlt hónapban 40 embert rúgott ki a tulajdonos. Nem dolgozom ott ezért lehet ekkora pofám, de a sajtót is elérte a válság. A nyomtatott sajtó kihal a nyugdíjasokkal. Az elektrokinusban pedig az a veszélyes , hogy 50 év múlva nem tudod elővenni.

jobbferi | 2010. március 13. | 17:08:50

Ugyanezen problemaval kuszkodik a hagyomanyos (nyomtatot sajto, TV es radio) medium a vilag osszes orszagaban (kiveve mondjuk Eszak-Korea es par tarsat). Nem valasztasi kampanykerdes, hanem a kommunikacio evoluciojanak eredmenye. Mar latszik a tovabblepes iranya, de az elkovetkezo 3-5 ev meg a (hagyomanyos mediumot erinto) egyre gyorsabb leepulesrol es az ujak megerosodeserol szol majd.

lényeglátó | 2010. március 13. | 16:45:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

adamant | 2010. március 13. | 16:43:56

T. wizes: EGYETÈRTÜNK !

Egy idöben ha valaki speciális szakterületre alkamatlan lett, azt mondták: nam baj majd elmegy újságírónak.

Csak a szomorú az, hogy az elefántcsont-toronyban fölöttünk lebegö politikusoktól mi, földönfutó szavazógépek kérdezni nem tudunk, nem kérdezhetünk. Ehhez találták ki (már Mózes óta) a "beszélö, kérdezö" embereket.
Csakhát - ahogy mondod - ök is csak "mikrofonállvánnyá" avanzsálták magukat és nem kérdeznek. (Sokszor egy jó helyen, jó idöben feltett kérdésben benn van az ÍTÉLET...!)
Üdv "A"

wizes | 2010. március 13. | 16:17:13

"Uj Péter, az Index főszerkesztője szerint viszont ma sokkal szabadabb a sajtó, mint húsz éve. – Akkor egy szűk réteg kezében voltak a hírközlés technikai lehetőségei. Ma viszont sokkal többen írnak, készítenek műsorokat, többféle gondolat jelenik meg – mondja."

Szart gyártani mindenki tud, csak enni kell!
:(((

wizes | 2010. március 13. | 16:14:44

adamant | 2010. március 13. | 16:06:12

Másik cikknél már írtam: az újságírókat kevesebbre becsülöm mint a politikusokat, nálam ők bármilyen szakma alja.

Buták, képzetlenek, nem tudnak magyarul sem beszélni sem írni, mikrofon állványt játszanak, stb.
A politikusokat - egyáltalán szinte mindent,- újságírói közvetítéssel halljuk, látjuk.
Keményen befolyásolnak mindent.

adamant | 2010. március 13. | 16:06:12

T. wizes:
a magyar újságírói etikáról annyit, hogy a Sport plusz Foci föszerkesztöje
(egy bizonyos Gyárfás nevü...!!!)annak idején elküldte az egyik újságíróját egy Csepel-Vasas meccsre egy táska pénzzel, hogy fizesse le a játékosokat, ezt lebukatatva óriási cikket írnak majd a bundáról.
Pechje volt, a játékosok jelentették az esetet. A világon semmi nem történt, söt pár év mulva ki kapta meg au újságírói "Etikai Díj"-at, na ki ?
Egy bizonyos Gyárfás nevü újságíró...

Na ennyit morálról, újságírói etikáról... Bla, bla, bla, bla
NINCS függetlenül gondolkodni képes újságíró ! (Sajnos !)
Két ok miatt:
- vagy alapvetöen elkötelezett, vagy
- a politika csinál belölük ilyen-olyan oldalit !
(Ha ma Magyarországon le mer írni, ki mer mondani bizonyos szavakat,
attól már el is döntötte a besorolását. Nesze neked független
újságírás...)
"A"

wizes | 2010. március 13. | 15:52:49

Fóbia | 2010. március 13. | 15:16:37

Azért sok év után is Teller levélre hivatkozni röhejes, pláne annak ismeretében hogy a fidesz előbb hamisított egy Teller levelet amit közönség előtt olvastak fel egy fidesz gyűlésen.
Az MNO utóbbi évek mintegy 430 vesztes pere az mi?
Mutatja az újság szinvonalát: hazudnak állandóan, naponta helyesbíthetnek bírósági itéletek nyomán. Az újságírás?
Kétlem.

Fóbia | 2010. március 13. | 15:16:37

Moderálási alapelvek- komment törölve -

New Power Generation | 2010. március 13. | 15:05:30

És persze ehhez fejleszti ki a média a megfelelő kiszolgálószemélyzetet.
Újságirók tv szereplők az igényszintek függvényében

New Power Generation | 2010. március 13. | 15:03:37

Kereslet-kinálat elve érvényes itt is.
Amilyen szintű igények vannak olyanok a lapok is.
Tv detto
Lásd gőzeke só
Az ujságok a magyar társadalom értelmi szintjét tükrözik.
Kinek mire van szüksége.
Az hogy az "emberek" nagyrészének az a hir ha valami celebnek nevezett mesterségesen kreált "sztár"(sz.r)gyereke éppen mekkorát purcan vahgy melyik valakinek villan ki a melle,akkor ne is csodálkozzanak hogy a fejük felett bármiről dönthetnek.
Izlések és pofonok.

newgrogil | 2010. március 13. | 14:56:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Timót | 2010. március 13. | 14:23:22

Internetes újságírás. Elképesztő, a témához semmi köze bulvár címeket adnak, lényeg hogy valaki rákattintson.
Hülye félrefordítások. Utóbbi időben figyeltem fel rá, hogy a kopizott MTI hírek időnként tele vannak blődlivel. Kiüti az ember szemét, de a szerkesztő még annyi fáradságot sem vesz, hogy a kirakott szöveget elolvassa. Megjelenik, a cikk az első hírportálon, aztán mint a pestis, félóra múlva már szinte mindenütt olvasható. Elég volna csak a forrást megkeresni, a Googléval lefordíttatni, elolvasni, és azonnal kitűnik a hiba. De senki nem teszi, aztán zokon veszik, ha a kapcsolódó fórumokon valakik szóvá teszik.
Szakcikkek. Ide kevés az újságírói tanfolyam, vad dolgokat jelentetnek meg, látszik hogy az alapvető terminológiát sem ismerik, az eredeti szöveget nem is értik, fantáziálnak nyelvtudás, és szakmai tudás hiányában. Csak egy picit legyen valaki a témában, égnek áll a haja ha olvassa...

böhömbika | 2010. március 13. | 14:14:09

Kellene már egy statisztika, a rendszer váltás előtti egy főre jutó újságíró, ügyvéd, közgazdász, politológus és a jelenlegi összehasonlításáról.
Majd, ha arról fog a nagyérdemű vitatkozni, szabad-e engedni, hogy újságírók, ügyvédek, közgazdászok, politológusok tömegesen külföldre távoznak dolgozni, majd akkor lesz teljesítmény. Pillanatnyilag csak az orvosokat vesszük észre, ha a hamuba sült pogácsával megtömött, vándortarisznyát a hátukra vetik.

A reklámújságokat, vidéki lapok többségét, bulvárújságokat, pedig egyszerűen környezetszennyezésnek tartom. Kár a kivágott fáért, a festék előállításához felhasznált vízért.

Az újságírók is úgy vannak, mint a taxisok, csak rinyálnak, hogy sok az eszkimó…..
Nem kötelező minden magyar családban legalább egy újságírónak, vagy celéebnek lenni.

nablaquadrat | 2010. március 13. | 12:43:42

"Eötvös Pál szerint csak részben igaz, hogy a teljesítménykényszer miatt már nincs mód oknyomozásra."

Igaza van, még ma sem tudja a nagyérdemű publikum, hogyan is lett Eötvös Pálból éppen a Teller ügy után a a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke.

JoGabor | 2010. március 13. | 12:32:46

A média a mai magyar társadalom egyik szegmense, következésképp ugyanolyan tulajdonságokkal bír, mint a társadalom egésze (nagyjából: nem túl éprtelmes, züllött és korrupt.)
saman: találó a Pulitzer idézete
Mogyoró: egyetértek
weiner: magával is, nagyon elgondolkodtató, amit ír (persze sok reményre akkor se lenne ok....)

weiner | 2010. március 13. | 11:59:23

A mai viszonyaink között jellemző észjárás, hogy hogy a kormány, az önkormányzat adjon nagyobb támogatást a sajtónak. Ez ostobaság! Éppen ellenkező lépésre lenne szükség. Tiltani kellene, hogy kormányzati szervek, ökormányzato egyetle fillérrel is támogassák a sajtót (leszámítva egy-egy országos televíziós és rádiós csatornát). Mi értelme van annak, hogy egyes minisztériumok nyomják a pénzt, aztán a moniszter beül a reggeli műsorba és nyomja a süketet? Mi haszna van, ha az önkormányzat lapot ad ki és a polgármester ott virít minden oldalon? Ha ezek a támogatások megszünnének, válalkozói alapon jobb lapokat lehetne csinálni, mert az igazságra vevő az olvasó. Persze a hirdetóújságokat is a helyére kellene tenni, nem kellene a sajtó részének tekinteni a Metrót vagy a Hely Thémát.

krapulax | 2010. március 13. | 09:53:13

Az biztos, hogy a sajtó kiszolgáltatott, mert csóró.

Viszont a politika gondoskodik arról, hogy az újságírók ne legyenek a társadalom megbecsült tagjai, pedig normális esetben az emberek érdekében végzik tevékenységüket, sokszor tényleg minimálbérért.

Talán segíthetne rajtuk egy olyan sajtóalap létrehozása, amely kategóriánként támogatná a politikai újságírást. Mondjuk évi 200-400 millió elég lenne egy napilapnak, 50-100 millió egy hetilapnak és 10-100 millió egy hírportálnak.

Az, hogy ez az összeg mennyi lehetne, azt én nem tudom, csak beírtam pár számot, amennyit én gondolok, hogy a nyomdaköltség és egyebek tekintetében fellélegezhetnének a demokrácia munkatársai. Persze tudom, hogy van pártsajtó (Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Heti Válasz, HírTV, EchoTV, stb...), de vannak olyanok is, akiknek létfontosságú lenne a támogatás. Mert szerintem ma Magyarországon a pénzhiány miatt nincs minőségi újságírás. Olyat nem tehet meg egy független szerkesztőség sem, hogy egy munkatársát elküldje egy hétig oknyomozni.

Mogyoró | 2010. március 13. | 09:46:33

A sajtó mára már csak alig képzett , megalkuvó, éps az állásukat féltő újságírókkal van tele. A többieket régen kirugták, vagy maguktól váltottak más pályára.
Arról nem szólva, hogy a fizetése egy mai újságírónak minimális. A főnökeinek pedig ellenkezőleg: aránytalanul magas. Ennyi pénzt egy újság sem tud lassan megtermelni.

saman | 2010. március 13. | 09:12:25

1998-ban szerveztünk egy országos társadalmi vitát a "Fiatalok első lakáshoz jutásáról". Annak a kampánynak több mint 100 sajtója volt.
2007-ben ugyan úgy 20 lakossági fórumból álló kampányt szerveztünk a "Munkahelyteremtés" témában. Egy darab megyei lap közölt le 3 mondatot arról, hogy lesz valahol fórum.

Ez jól mutatja, hogy mekkora a sajtó megszállása, vagy az, hogy létezik-e az újságíró társadalomnak gerince.

A munkahelyteremtés azért különbözik a teknősbéka hátrafelé futtatás típusú civil hobbiktól mert sok gyűrűző hatása van.

Ha 20 évre kiszorítjuk a keresőképes korú lakosság felét a munkaerőpiacról, az nem egészséges.

Ebben a kirekesztő és versenykorlátozó világban kulcsszerepe van az újságíróknak.

Ha nem adnak nyilvánosságot az embereknek ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben, akkor nincsen terepe a közbeszédnek.

A sajtó így asszisztál a Halász -Zuschlag paktum utáni kétpólusú egypártrendszer működéséhez.

reszvetelidemokracia.blog.hu

Gaabor | 2010. március 13. | 09:11:05

Az ún. "minőségi sajtónál" a pillanatnyi politikai irányultság számít az újságíróknál. A libalapoknál pedig hogy minél több hülyeséget írjon minél kevesebb pénzért.

saman | 2010. március 13. | 09:05:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

saman | 2010. március 13. | 08:51:43

Politzer József ars poetikája egy jó fokmérő azzal kapcsolatban, hogy mi a sajtó felelőssége:

"Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz."

E szerint a mérce szerint a rendszerváltás utáni sajtómunkások olyan mértékben felelősek a közállapotokért, mint a politikusok.

Annyira elkurvultak, mint a politikusaink.

Ez egy civilgyilkos zsákmányszerző rendszer, amit maradéktalanul kiszolgál a sajtó.

Hermetikusan zár a civil témák felé.

HIRDETÉS
Odahagyott szerkesztőség
Odahagyott szerkesztőség
Népszabadság - Móricz Simon

– Erkölcsileg, anyagilag és szellemileg is depressziós helyzetben van a magyar sajtó, depressziós helyzetben vannak az újságírók – állítja Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, lapunk korábbi főszerkesztője. Ugyanakkor hozzáteszi: nincs ebben semmi különleges, a sajtó mindig olyan állapotban van, amilyenben az ország. – Olyan sehol nincs, hogy az ország rosszul működik, de a rendőrség, a tudományos akadémia vagy a sajtó jól – mondja.

A Freedom House (az amerikai kormány és magánszervezetek által finanszírozott nonprofit szervezet) 2009-es jelentésében Magyarország 21 pontot kapott a sajtószabadság fokát mérő, 100-ig terjedő skálán, amelyen a kevesebb pont jelenti a szabadabb sajtót. Ezzel a 33. helyen áll a globális rangsorban, holtversenyben többek között Ausztriával és Japánnal.

Ugyanakkor a Nézőpont Intézet által idén megkérdezett közel ötszáz magyar újságíró mindössze 11 százaléka gondolta úgy, hogy szakmája nagyrészt független a politikától, és egy sem akadt közülük, aki jelest adott volna a magyar újságírás színvonalára. Eötvös Pál szerint nem csak a nosztalgia mondatja az újságírókkal, hogy 1989–90 táján volt „igazi” sajtószabadság Magyarországon. – A rendszerváltásban az újságírók fontos szerepet játszottak, a szakma presztízse magas volt. Erős hatalmi pozícióban volt a sajtó, senki nem rángatta az oroszlán bajszát – véli.

HIRDETÉS


Eötvös Pál
Népszabadság - Szabó Bernadett
Uj Péter, az Index főszerkesztője szerint viszont ma sokkal szabadabb a sajtó, mint húsz éve. – Akkor egy szűk réteg kezében voltak a hírközlés technikai lehetőségei. Ma viszont sokkal többen írnak, készítenek műsorokat, többféle gondolat jelenik meg – mondja.

Eötvös Pál szerint logikus, mégsem gondoltak rá húsz éve, hogy a sajtó egyvalamitől nem tud függetlenedni, mégpedig a pénztől, az emberek vásárlóerejétől. Márpedig Magyarország kis piac, ahol nehéz olyan koncentrációkat létrehozni, amelyek életképesek, mert van elég olvasójuk, nézőjük, hirdetési bevételük, tőkéjük. Ha pedig a piac nem tudja eltartani a vállalkozásokat, óhatatlan a politikai befolyás: az elmúlt években sorra jöttek létre vagy váltak már meglévő médiumok pártlapokká, párttévékké, pártrádiókká.

Uj Péter szerint az online médiában kisebb a politikai befolyás, mint a nyomtatott lapokban, vagy épp a tévékben. A politikusok kezdetben nem ismerték fel a jelentőségét, később pedig már akkora távolság alakult ki a nagy portálok és a politika között, ami megnehezítette a rátelepedést.

– Jókat nevetek, amikor egyes pártok sérelmezik, hogy nem foglalkozunk velük eleget. Hiszen itt egy felület, a web, ahol akkora helyet foglalnak, amekkorát akarnak – mondja. Uj Péter nagyobb problémának tartja a gazdasági befolyást. – Nemegyszer előfordul, hogy elindul valahol egy oknyomozás, aztán abbamarad, és hirtelen megjelennek az adott cég hirdetései – magyarázza. Szerinte a sávolyi motorversenypálya-beruházás körüli visszaélésekkel is ezért nem foglalkozott a sajtó jelentős része: a tulajdonosok sikerrel fogták vissza a szerkesztőségeket.

Eötvös Pál a legnagyobb bajnak az újságírók megosztottságát tartja. – Nem tudnak egységesen fellépni. Ellentét van az írott és az elektronikus, az írott és az online, a közszolgálati és a kereskedelmi, a vidéki és a fővárosi, a minőségi és a bulvársajtó között – sorolja. Ráadásul szerinte szakadéknyi távolság van a vezetők és a beosztottak között. – A talpas újságírókat, akiket minimálbérrel vettek fel az utóbbi tíz-tizenöt évben, miközben kihajigálták az évtizedek óta pályán lévő kollégáikat, hatalmas távolság választja el a milliókat kereső vezetőktől – mondja. Uj Péter szerint így sem kicsi az újságírók lobbiereje, elég, ha csak a kedvezményes adózásukra gondolunk.

Eötvös Pál állítja: az újságírók nem követik még a rájuk vonatkozó szabályok változását sem. Sokáig sérelmezték –és joggal –, hogy egyenes idézetért is be lehet perelni valakit.

Amikor ez megváltozott, mégsem ejtettek róla szinte egy szót sem. Ahogy a titoktörvénynek is minimális volt a visszhangja. Tavaly az MSZP és a Fidesz megszavazta a törvényt azokkal a változásokkal, melyek ellen a MÚOSZ és civil szervezetek is tiltakoztak. (A törvény meghagyja bűncselekménynek a civil titoksértést, ha úgymond, szándékos volt.Ha valamely szivárogtatás nem tetszik, be lehet perelni az újságírót szándékos titoksértésért.) Szerinte ebből is látszik, hogy bármennyi pártos médium jön is létre, „a politikusok utálják az újságírókat”.

– Közösen utálják az egész nyilvánosságot. A sajátjaikat kevésbé, legfeljebb azért, mert nem tolják eléggé a szekeret.

A vidéki lapoknál másképp kell tolni a szekeret. A MÚOSZ érdekvédelmi bizottsága nemrég hívta fel a figyelmet a megyei napilapok újságíróinak helyzetére. A kiadók tulajdonosai (nagy európai médiavállalkozások) ugyanis a válság miatt tovább szigorítják az elvárásokat. Akik a 20–25 százalékos létszámleépítés után maradnak, korábbi bérükért sokkal többet kell írniuk. A norma alatti teljesítményt alapbércsökkentéssel, majd elbocsátással büntetik. A szövetség szerint ezzel együtt jár a minőségromlás, ami miatt elfordulhat a lapoktól a ma még nagyjából stabil közönségük.

– A kisebb helyi lapok és tévék kiszolgáltatottsága még a megyei lapokénál is nagyobb. Ezeket gyakorlatilag az önkormányzatok fi nanszírozzák, az újságírók pedig szinte természetesnek veszik, hogy elvárásaiknak megfelelően dolgozzanak – mondja Győrffy Árpád, a Veszprém megyei Napló újságírója, a Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének elnöke.

Eötvös Pál szerint még nagyobb baj, hogy a közvélemény is úgy gondolja: a helyi lapoknak az adott polgármester vagy önkormányzat szócsövének kell lenniük. Ha választáskor kicserélődik a garnitúra, új gárdát kell fényezni. Ráadásul olyanok írják a lapokat másodállásban, akik főállásban például tanárok, könyvtárosok: ha rosszat írnak, elveszíthetik mindkét állásukat.

– Nem az a baj, hogy sokat kell dolgozni, régen is sokat kellett. Inkább az, hogy megváltozott a szemlélet, és ebből adódóan a feladatok jellege – állítja Győrffy Árpád. Ez az általamarketing-újságírásnak nevezett, nem csak a vidéki lapokra jellemző jelenség: az újságíró elmegy a tájékoztatóra, vagymegkapja a közleményt, aztán leírja, amit az érintett látni akar. „Már csak nagyítóval találni oknyomozó riportereket és karakán, őszinte jegyzetírókat. Nem szeretik őket a szerkesztőségekben sem, mert baj van velük, mindig megsértenek valakit, akit éppen nem kellene. Zavarják a termelést.

A szerkesztőségek ráálltak az újsággyártásra, ahol a termelékenység és a hatékonyság a mérvadó. Minél olcsóbban minél többet, minél gyorsabban gyártani. „A hírgyár olyan, mint a csavargyár”, véli egy másik vidéki lapnál dolgozó, név nélkül nyilatkozó újságíró. Eötvös Pál szerint csak részben igaz, hogy a teljesítménykényszer miatt már nincs mód oknyomozásra.


Nyomtatott kínálat
Népszabadság - Kurucz Árpád
– Ez a szakmában terjedő lustaság és felszínesség igazolása is – állítja.

– Ctrl c, ctrl v – így foglalja össze a sajtó másik problémáját Győrffy Árpád. A másolás billentyűkombinációjával arra utal, hogy (elsősorban az interneten) elterjedt a hírek lopása. – A médiumok lemásolják, szó szerint átveszik mások anyagait. Nem szokás odaírni, bemondani, honnan származik az információ. Így aztán kis, sok esetben rosszul fizetett tartalomgyártók munkáján sokan élősködnek, és ezzel csökkentik az eredeti anyagokat előállítók megélhetési lehetőségeit. Az amúgy is zuhanó példányszámú nyomtatott lapoknak sokba kerül egy-egy hír megszerzése, amit aztán ingyen használnak az elektronikus és online médiumok. (Természetesen a hírek átvétele nem csak ebben az irányba működik.)

Eötvös Pál szerint van egyfajta hallgatólagos megegyezés a szakmában, mely szerint „én lopok tőled, te lopsz tőlem”. – Vannak nagy vesztesei ennek a felállásnak, például a Népszabadság is, de egyelőre nem látom, hogyan lehetne rendet tenni – mondja.

Uj Péter szerint ez a fogyasztók szempontjából jó, a médiumoknak pedig egyre nagyobb kihívás. – Már az Indexhez hasonló nagy portálok is küzdenek azzal, hogy az olvasók nem őket keresik fel, hanem egymásnak küldözgetik a híreket – mondja. Hozzáteszi: az újságíróknak komoly kérdéseket kellene feltenniük maguknak, mert szakmájuknak, ahogy eddig ismerték, vége. Szerinte a jövőben sokkal kevesebb újságíróra lesz szükség, inkább tartalomkezelő szakemberek dolgoznak majd a szerkesztőségekben.

Címkék: média, sajtó
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    37 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS