A szegedi egyetem biotechnológiai centrumának kutatólaboratóriuma

Délmagyarország - Karnok Csaba

Kutatóegyetem minősítést kaphatnak a "kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó" felsőoktatási intézmények - ez áll a felsőoktatási törvény nemrégiben a parlamentnek benyújtott módosításában. Az oktatási kormányzat nem titkolt célja, hogy a tömegesedő felsőoktatási környezetben német mintára olyan elit egyetemeket hozzon létre, amelyekben magas színvonalon folyik az oktatás az alapképzéstől a doktori fokozatig, és ez összekapcsolódik a magas szintű kutatási-tudományos tevékenységgel.

Néhány egyetem már most is kiemelkedik a tömegből. Ezt igazolják azok a rangsorkutatások is, amelyek rendre ugyanazt a néhány intézményt állítják listáik élére. Ám ma ezek az egyetemek a finanszírozás terén ugyanabból a tortából közel akkora szeletet szelhetnek ki, mint azok az intézmények, amelyek a listák végén kullognak. Ezen a helyzeten változtatna az elképzelés.

Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára lapunknak azt mondta: egy hónapon belül elkészül a rendelet, amely a cím elnyerésének feltételeit szabályozza. Ilyenek lehetnek például az erős nemzetközi kapcsolatok, a kiemelkedő kutatási háttér, illetve a minőségi képzés - az például, hogy a tehetséggondozás részeként működjön a mentorálás, a diákköri és szakkollégiumi munka vagy az, hogy a hallgatók eredményesen szerepeljenek a hazai és nemzetközi fórumokon.

Az államtitkár szerint várhatóan hét-nyolc intézmény nyerheti el a kutatóegyetem címet: ezek már tavasszal pályázhatnának a három évre rendelkezésre álló, 20 milliárd forint keretösszegű uniós támogatásra. Összehasonlításul: a 69 hazai felsőoktatási intézmény össztámogatása a büdzsé jelenlegi állása szerint 2010-ben 182 milliárd forint. - A pénzből a kutatóegyetemek nem- csak kutatási tevékenységüket erősíthetik, hanem magasabb szintű képzést, kiemelt tehetséggondozást is folytathatnak - mutatott rá Manherz Károly.

A hallgatók számára színvonalas laborokat rendezhetnek be, külföldi oktatókat foglalkoztathatnak, erős idegen nyelvi képzést nyújthatnak. Erősíthetik a szakkollégiumi képzést, a doktori oktatásban lehetőség nyílna rá, hogy egy-egy neves professzor kis csoportokban, intenzíven foglalkozzon a tehetséges hallgatókkal. Célirányosan külföldi tanulmányutakra küldhetik hallgatóikat, ezért is feltétel a jó nemzetközi kapcsolat - sorolja az államtitkár azokat a lehetőségeket, amelyek egy felsőoktatási intézmény számára ma az anyagi források hiánya miatt nem vagy csak nehezen elérhetők.

A felsőoktatási törvény módosítási tervezete - önkéntes alapon - lehetőséget kínálna az egyetemeknek arra is, hogy vállalkozó közintézetekké váljanak. Ennek egyik legfőbb kritériuma az lenne, hogy az adott intézménynek ne legyen köztartozása, adósságállománya. Rendelkezni kell intézményi társasággal is, amelynek bevétele el kell hogy érje az éves intézményi kiadások húsz százalékát. Szempont, hogy az egyetem vagy főiskola hallgatóinak legalább fele költségtérítéses legyen, tíz százaléka pedig külföldi állampolgárságú. A tárca számításai szerint most ezeknek a kritériumoknak a 27 állami felsőoktatási intézmény közül öt-hat felel meg.

Kérdés, hogy ezek az intézmények át szeretnék-e majd soroltatni magukat vállalkozó egyetemekké. Ez a státus ugyan rugalmasabb, a piaci viszonyokhoz jobban igazodó gazdálkodást tesz lehetővé, de a felsőoktatási törvény már eddig is viszonylag nagy gazdasági autonómiát adott az intézményeknek. Az egyetemek és főiskolák leköthetik a szabad pénzeszközeiket, a maradványpénzeiket szabadon felhasználhatják, saját gazdasági társaságot alakíthatnak vagy szerepet vállalhatnak gazdasági társaságokban, saját bevételeikből ingatlanokat vehetnek. Egyet viszont semmiképp sem tehetnek meg: az általuk kezelt kincstári vagyont nem idegeníthetik és nem zálogosíthatják el, s ez a vállalkozó egyetemek esetében is így marad.

A vállalkozói egyetemek többletjogosultsága az lenne, hogy pályázataikhoz, fejlesztéseikhez hitelt vehetnének föl. Irányításuk azonban jelentősen különbözne a "sima" egyetemekétől: öttagú vezető testületének az egyetemi szenátussal (amelyben az oktatók, a hallgatók képviselői, illetve a rektor ülnek) együttdöntési joga lenne például pénzügyi és gazdasági ügyekben. Jelenleg az egyetemeken és a főiskolákon működő gazdasági tanácsoknak csupán véleményezési, döntés-előkészítői joga van, de nem tudják megvétózni a szenátus egy-egy rossznak tartott gazdasági elképzelését.

A Magyar Bálint minisztersége idején kidolgozott 2003-as felsőoktatási törvény eredeti szándéka szerint az akkor még irányító testületeknek nevezett szervezeteknek döntési jogkörük lett volna gazdasági ügyekben, ám az AB az egyetemi autonómiára hivatkozva visszadobta az elképzelést. A testületekbe ugyanis "kívülről ültették volna be" a szakembereket. A mostani javaslat e buktatót kikerüli: a vezető testület tagjai lehetnek ugyan külső gazdasági szakemberek, de megválasztásukról a szenátus dönt.

Kapcsolódó cikkek: Miért érdemes a Kürtöt választani? | Akciójelenetek a KAG-ban | Elvesztek az érettségi jelentkezések | Újabb párttagjától határolódott el a Fidesz | Felvételi: kiegészítő információk a NOL-on