Nemek: igenek és nemek

Az MSZP lehetővé tenné, hogy a gyermekes családok megválaszthassák második vagy harmadik gyermekük nemét. Ezt alapvetően demográfiai okokkal indokolják. A bioetikusoknak aggályaik vannak, a demográfus szerint alapvetően "politikai porhintésről" van szó.

Lehetővé tenné a gyermekes családok számára az MSZP parlamenti frakciója, hogy megválaszthassák második vagy harmadik születendő gyermekük nemét. Ugyanezt a kérdést két éve egyébként SMS-ben a kormány is föltette. Az eredmény több mint meglepő: a lakosság háromnegyede támogatná a választás lehetőségét, de ugyanennyien mondják azt is, hogy nem élnének ezzel a lehetőséggel.

Lehet-e választani?
Lehet-e választani?

 

A politikusok leginkább népesedéspolitikai okokkal, illetve egészségügyi indokokkal magyarázzák a kezdeményezést: szerintük e lehetőséggel növekedne a gyermekvállalási kedv, továbbá - állítják - sok házaspár azért nem mer gyermeket vállalni, mert attól tartanak, hogy átörökítik esetleges nemhez kötődő genetikai betegségüket.

Czeizel Endre genetikus azt mondja: ha már a második gyermek esetében eldönthetnék a szülők, hogy fiút vagy lányt szeretnének, az mindenképpen javítana az alacsony gyermekvállalási hajlandóságon. A professzor szerint az eljárás engedélyezése nem veszélyeztetné a nemek arányának egyensúlyát sem, hiszen Ausztráliában, ahol a nemválasztás megengedett, a párok 98 százaléka ellentétes nemű gyermeket szeretne, mint a korábban születetté. Azokban az országokban, ahol alkalmazzák az eljárást - Ausztráliában, Hollandiában, Belgiumban, Kanadában -, évente 20 százalékkal nőtt a születések száma.

Szebik Imre bioetikus (az evangélikus püspök fia - a szerk.) több ponton is aggályosnak tartja a genetikus érvelését. Szerinte a vita során az egyik legfontosabb kérdés, hogy minek tekintik a szülők a gyermeket. Saját vágyaik megtestesítőjének, vagy az élet ajándékának? Szebik Imre szerint, ha egy ilyen kérdésben engedünk, akkor már nehéz további érveket gyűjteni akkor, ha mondjuk a gyermek bőrének, hajának, szemének a színét szeretnék a szülők megválasztani. A bioetikus szerint ugyanakkor ez társadalmi feszültséget is szülne, hiszen - véli - e lehetőséggel csak a tehetős, fizetőképes szülők élhetnének. Szerinte egyébként a demográfiai érvek is sántítanak: ő úgy tudja, hogy Ausztráliában a nemválasztás lehetőségének bevezetése óta csökkent a gyermekvállalási kedv.

Franciaországban a genetikailag súlyosan sérült párok számára engedélyezik a születendő gyermek nemének előzetes, tudatos megválasztását. Akik viszont egészségesek, azok általában Nagy-Britanniába mennek, ahol az úgynevezett Ericsson-módszerrel, beültetéssel jutnak - legalábbis nagy valószínűséggel - a kívánt nemű gyermekhez. Ennek két feltétele van: a pár rendelkezzen már legalább egy, a kívánthoz képest ellenkező nemű gyermekkel, valamint előre vállalja, hogy nem folyamodik művi vetéléshez akkor sem, ha az eredmény nem az elvárt nemű baba lesz. Európa francia nyelvterületén igen elterjedt továbbá a Stolkowski-féle táplálkozási módszer: az anya kemény diétájával csaknem 80 százalékos eredménnyel garantálható a megfelelő nem. Hús- és halalapú táplálkozással várhatóan fiú, tejtermékek intenzív fogyasztásával pedig lány szülhető. A módszer hátránya: a regula olyan kemény, hogy az anyák 42 százaléka menet közben feladja. Marad végül a spontán módszer, amellyel a pontos menstruációs ciklussal rendelkező hölgyek élhetnek. A peteérés időpontjában végbemenő együttlét általában fiút, míg a négy nappal korábbi lányt eredményez - írta brüsszeli tudósítónk.
Pongrácz Tiborné demográfus ugyanakkor felmérésekre hivatkozva közölte azt, hogy a gyermek neme valóban szempont a gyermekvállalás során. Ezzel együtt szerinte a vita politikai "porhintés" - ma ugyanis még a meddő párok támogatására sincs elegendő pénz.

Sándor Judit bioetikus egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy a valódi kérdés szerinte az, hogy mikortól számíthatnak az új módszerek a gyermekvállalást segítő lehetőségnek, s honnan mesterséges, etikailag vitatható szelekciós eszköznek.

A Közép-európai Egyetem oktatója szerint a reprodukciós eljárások filozófiáját kellene tisztázni. Vagyis, állítja, a dajkaterhesség, a petesejt-adományozás, a születendő gyermek nemének szabad megválasztása nem külön-külön megvitatható kérdések - azokat összességükben kellene vizsgálni. Szerinte a reprodukciós eljárások alapelve az volt, hogy segítsék a meddő párokat.

A határozati javaslatot a szocialisták már benyújtották az Országgyűlésnek, ősszel már tárgyalhatja a parlament. Az indítvány elfogadásához nyolc törvényt kellene módosítani. Ma ugyanis a beavatkozásra vállalkozó akár ötéves börtönbüntetést kockáztathat. A Magyar Demokrata Fórum sötét, huszadik századi korszakot idézőnek minősítette az MSZP elképzelését. Az SZDSZ még nem alakította ki az álláspontját: Gusztos Péter szerint bár a javaslat nem oldja meg a demográfiai problémákat, de ha évente csak öt-hat pár gyerekvállalását elősegíti, már akkor sem lenne szabad megakadályozni.

Az azonos neműek közötti házasság törvényesítését szeretnék elérni jogvédő szervezetek. A kormánytól olyan törvényjavaslat kidolgozását kérik, amely lehetővé teszi a két nő, illetve két férfi által kötendő házasság jogi keretét. A Patriarchátust Ellenzők Társasága, a Háttér Társaság a Melegekért, a Labrisz Leszbikus Egyesület azt szeretné, hogy a kormány biztosítsa a leszbikus és meleg párok heteroszexuálisokéval egyenlő jogait az örökbefogadás, a mesterséges megtermékenyítés, a szülőség, a letelepedés, az öröklés, az egészségügyi jogok, a házastársaknak járó kedvezmények terén is. A szervezetek szerint "az azonos neműek közti házasságkötés tiltásával az állam támogatja a szexuális kisebbségek elleni diszkriminációt és erőszakot."

Gyermekruhák egy budapesti üzletben - fiúknak és lányoknak
Gyermekruhák egy budapesti üzletben - fiúknak és lányoknak
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.