Mozgásban az agglomerációs inga

A fővárosiak tömeges kivándorlása véget ért. Az agglomeráció néhány települése már megtelt, mások még csak most kerültek be a célállomások körébe, míg kisebb-távolabbi helyekről megindult a visszaáramlás.

Az autó nagyokat zökken a vízzel teli kátyúkban. A nyelvelharapós földút mentén új házak sora. Mediterrán cserép, trendi építészeti megoldások, dupla garázs, mozaikablak, nagy terasz. Szinte mindegyik épület kétszintes, mindegyik 100 négyzetméter feletti és mindegyik betölti majdnem az egész telket. A kert jobbára csak egy keskeny csík a ház körül. Az egyes épületek különleges építészeti megoldásait, érdekesebb részleteit szinte képtelenség észrevenni, a nagy házsűrűség zavaró látvány-katyvasszá olvasztja össze valamennyit. Első látásra ennyi, második ránézésre még zavaróbb az összkép.

Tipikus agglomerációs kép Ürömön: néhány év alatt jóformán a semmibõl benépesült településrész
Tipikus agglomerációs kép Ürömön: néhány év alatt jóformán a semmibõl benépesült településrész

A Pest megyei Pátyon – a többi főváros környéki településhez hasonlóan – tucatszám bújtak ki a földből az új házak a nagy kitelepülés idején. A Zsámbék felé vezető út mentén, a kanyarban különösen sok épült belőlük. Lakóik közül sokan ma már pertársak. Néhány évvel ezelőtt ugyanis egy különösen nagy esőzés után a házak egy részét elöntötte a szennyvíz. A közműveket ugyanis kissé slendriánul építették meg annak idején. A közös perből később újabb célok, például egy aszfaltút építése, illetve közös klubok és programok sarjadtak. A kanyar lakói gyökeret szeretnének verni Pátyon.

Visszavágyódók

Mások inkább feladják. A főváros környéki agglomerációba kitelepült családok egy része ugyanis, szembesülve a vidéki élet hétköznapjaival, rájön, hogy ők bizony nem ilyen lovat akartak. Terhessé válik a napi bejárás, főként ha jó minőségű út sincs, kicsinek találtatik a falusi közért, hiányzik a jó színvonalú bölcsőde, óvoda és iskola, ritkán sikerül zökkenőmentesen beilleszkedni a település életébe. A „jöttmentek” és az őslakosok viszonya többnyire feszültségektől terhes.

Az agglomerációs inga évekkel ezelőtt lendült először vissza. Ám azóta is mozgásban van. Az élhetőbb lakókörnyezetre vágyakozók közül még mindig sokan választják a vidéki életet, családi házra váltva a fővárosi panelt, illetve társasházi lakást. Mások viszont visszafelé igyekeznének. A Budapestről kifelé tartók vágyai azonban ritkán találkoznak a befelé igyekvők ajánlataival. Így azután hatalmas házakat árulnak hosszú hónapokig, időnként évekig, de még alkudozni sincs kivel. Tulajdonosaik csalódottan szembesülnek a ténnyel: a kitelepülés hőskorszakában sokszor erőn felül megvásárolt, illetve felépített ingatlanaik most senkinek sem kellenek. Legalábbis az általuk megálmodott áron. A vásárlók ugyanis inkább az új építésű és kisebb házakat keresik. A többgenerációs, túlméretezett ingatlanokra még érdeklődő se igen akad, nemhogy vásárló.

Egy jól felszerelt, alig néhány éves 200 négyzetméteres házat hat autós teremgarázzsal alig 24 millió forintért tudtunk eladni Veresegyházán. A használt nagy alapterületű ingatlanokra szinte egyáltalán nincs kereslet, különösen a régi építésű, netán vegyes falazatú házakra – vázolja fel a helyzetet Gavló Zoltán, az Otthon Centrum (OC) helyi képviselője. – A korábban újonnan megvett, illetve felépített paloták gazdái közül most többen kénytelenek szembesülni azzal, hogy a vártnál jóval alacsonyabb áron tudnak csak túladni rajta. Az új és a használt ingatlanok kínálati ára között alig 3-5 százalékos a különbség, a vételárak között ennek a többszöröse. S ezzel a felismeréssel nincsenek kevesen. Az egy-másfél évtizeddel ezelőtt kiköltöző családok gyerekei mára már felnőttek, Budapesten járnak iskolába vagy már ott alapítottak új családot. A szülőknek meg nyűg lett a hatalmas ház és szívesebben lennének az unokák közelében. A nagyot azonban csak veszteség árán lehet kisebbre váltani. A kiköltözők ugyanis a 120-150 négyzetméteres új építésű házakat, illetve sorházakat, ikerházakat keresik. Ezek ára 200-250 ezer forint négyzetméterenként. A szocpol és kedvezőbb hitellehetőségek miatt ugyanis ezt jobban ki tudják fizetni, mint a használt ingatlanokat. Ráadásul itt – reményeik szerint legalábbis – nem érheti őket meglepetés. Ám Gavló szerint ez csak akkor igaz, ha jó nevű, megbízható céggel építtetik fel a házukat, illetve ilyen társaságtól vásárolnak. A településen ugyanis több kétes vállalkozás is építkezik alacsony áron, ám gyenge minőségben. A használt ingatlanok közül a kisebb – a kitelepült gyerekeiket követő szülőknek megfelelő – egy-másfél szobás otthonokra lenne igény maximum 15 millió forintig, ám ebből jó minőségű alig van.

Gödöllőn új lakásokból sincs elég. Kereslet ennek a többszörösére lenne. A település vezetése azonban ódzkodik az új parcellázásoktól, így lakóparkok helyett legfeljebb néhány társasház épül. Azok viszont irreálisan magas áron – négyzetméterenként 250 ezer forint felett – kerülnek a piacra, de mivel kevés van belőlük, így is gyorsan elkelnek. A hoppon maradtak elsősorban az egyedi fűtésű használtak közül válogatnak négyzetméterenként 220 ezer forintért, míg a távfűtéses panelek 180 ezer forintos egységáron is alig fogynak.

Dunakeszin viszont van minden, még válogatni is lehet. Jelenleg 26 projekt csaknem 400 új lakása szerepel a kínálatban, zömében társasházi lakások, de akad sorház és fél ikerház is. A lakásméretek 28 és 120 négyzetméter, míg az árak négyzetméterenként 230 és 275 ezer forint között mozognak.

Láncreakció

A nagy számok ellenére az új otthonok többsége gyorsan elkel. Dunakeszi az egyik lekedveltebb agglomerációs célpont, ami az önkormányzat tudatos infrastruktúra-fejlesztésének, bölcsőde-, óvoda-, iskolaépítő programjának és a főváros könnyű elérhetőségének egyaránt köszönhető. A település lakáspiaci lendületét jól jellemzi, hogy már Pomázról és Budáról is vannak áttelepülők – lelkesedik Wagner Tamás a helyi OC irodavezetője.

A használtlakás-piac már kevésbé pörög, de a kínálat ebből is bőséges. Tízmillió forint alatt jó állapotú 70 négyzetméteres panellakás vehető, míg 14-16 millióért üres telek, illetve erősen felújítandó ház kapható, míg húszmillió forint körül már jó állapotú kertes családi házat is találhatnak az érdeklődők.

Kicsit odébb lépve, Szentendrén újfent elsötétül a kép. Új ingatlan alig van, bár néhány épülő sorházi lakás még leköthető 27-30 millióért kis kerttel, négy szobával. A kínálat zömét azonban a régebben épült házak alkotják. A néhány éve átadott otthonok többsége jó elrendezésű, igényes kivitelezésű, számos extrával felszerelt és többnyire nagy alapterületű. Az áruk ehhez igazodik: 30 millió alatt nemigen akad belőlük. Pedig ezek 2-4 hónap alatt gazdára találnak, a többi értékesítése már hosszabb időt vesz igénybe. A használt társasházi lakásokra viszont alig van érdeklődő, aki kiköltözik a városból, az házat akar és lehetőleg minél közelebb. Sokaknak már Szentendre is messze van – teszi hozzá Antal Ilona irodavezető –, a többség inkább Ürömön, Budakalászon, illetve Pomázon keresne magának új, lehetőleg kertes otthont.

Ám a közelségnek ára van. Ürömön négyzetméterenként 320–340 ezer forintért kínáltak új társasházi lakásokat, míg a Pomázon épülő Paradiso lakóparkban szintén ennyit kérnek egy új társasházi otthonért, bár itt új fél ikerház is kapható 30 millióért. Néhány éves, megfelelő méretű és elrendezésű családi házat viszont 40 millió forint alatt nem igen találni errefelé.

A gondot azonban mégsem az árakban, illetve a megbomló ki- és betelepülési egyensúlyban látja Antal Ilona, hanem a láncreakcióban. – A közvélekedéssel ellentétben, miszerint a magyarok nem szívesen válnak meg otthonaiktól, én úgy látom, hogy mindenki költözne. Csak mindenkinek el kell adnia ehhez valamit. Ez a láncreakció jelentősen megnyújtja a folyamatot. A vevők többsége ugyanis addig nem mer foglalózni, amíg a régi ingatlana el nem kel, de így a kiválasztott ház gazdája sem mer továbblépni – osztja meg tapasztalatát a szakértő.

Biatorbágyon nagy a keletje az új sorházaknak, amelyek lakásait alapterülettől és felszereltségtől függően 220–400 ezer forintért kínálják négyzetméterenként. A gépesített konyhás, jó minőségű szaniterekkel és burkolatokkal ellátott ingatlanok gyorsan gazdára találnak, ám a régebbi házak iránt nem nagyon érdeklődnek a zömében fővárosból kiköltözni szándékozó vásárlók.

Tükörhegy, végállomás

Törökbálinton is a kivándorlók javára billen az agglomerációs mérleg. Többségük Tükörhegyen keres magának ingatlant, bár új építésű egyelőre nincs. A domboldal most parcellázott részein a közeljövőben épülnek majd zömében családi, illetve ikerházak. Ilyenformán nagyon kapósak a régebbi – értsd 2–4 éves sorházi, ikerházi – lakások, amelyeket alaphangon 30-40 millió forintért kínálnak. Családi házat viszont 50 millió alatt nem találni. Tükörhegyről senki nem költözik vissza a városba, legfeljebb sorházból továbbköltözik egy családi házba – véli Kocsis György, az OC területi irodájának vezetője. Az infrastruktúra jó, könnyű a bejutás a városba, a helyi gyermekintézmények jó színvonalúak, a közelben több hipermarket is működik. Sokféle helyi szolgáltatásra amúgy sincs szükségük az itt élőknek, hiszen az életstílusuk ezt követeli meg. A hegyen élők többsége a városban dolgozik, így a különféle szolgáltatásokat is ott veszik igénybe.

A környéken Érd képviseli az alsóbb kategóriát, hiszen itt már 20 millió forintért is kapható kertes ház, igaz erre még rá kell költeni, 30-40 millióért viszont kifejezetten jó állapotú ingatlanokat kínálnak.

Ha ennél kevesebbet szánhatunk zöldövezeti otthonunk megvásárlására, akkor érdemesebb a keleti, illetve délpesti agglomerációban keresgélni. Már ha van mit. Aggromerációs körképünkben a jövő héten e települések ingatlanpiacát vizsgáljuk meg.

Az aranyévek vége. Ez a tinnyei új parcellázás már lassan népesül be
Az aranyévek vége. Ez a tinnyei új parcellázás már lassan népesül be
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.