Öko high-tech a Galga mentén

Követendő mintának jelölte ki Galgahévizet a világ ökofalvait tömörítő nemzetközi szervezet. Az önfenntartó település az idén fogadja első lakóit.

Az ökofalu egyik épülõ háza
Az ökofalu egyik épülõ háza

Jobbra erdő, balra ringó búzamező, hátunk mögött a fűtőház, előttünk meg a Galgahévíz Ökofalu. Az ötven - szalmabálából, vályogból és fából épült - házban több mint kétszázan élnek. Többségük a falu ételét adó farmon dolgozik, a többiek a falu közösségi létesítményeit (bölcsőház, fűtőház, törpe vízmű, szennyvíztisztító) működtetik. A falu határain kívül eső munkahelye csak keveseknek van. A gyerekek a közösség óvodájába járnak, a nagyobbak magántanulóként végzik az iskolákat. A házakat többnyire kalákában építik, de a falu saját építőipari cége is megbízható a feladattal. Az ivóvizet a törpe vízmű szolgáltatja, a fűtéshez szükséges energiát részint biomassza elégetéséből, részint napenergiából nyerik. A szennyvíz több lépcsőben, biológiai eljárással tisztul, a hulladékot szelektíven gyűjtik, bár a fogyasztói társadalom hívságainak kiszorításával ebből a szokásos mennyiségnél jóval kevesebb képződik. Teljes önellátás, megfelelő komforttal párosítva: öko high-tech a Galga mentén. Egyelőre inkább csak a képzeletben. A falu ötlete ugyan egyidős a rendszerváltással, ám első lakói csak az idén költözhetnek be.

Az ökofalu makettje
Az ökofalu makettje

- Nem csupán néhány vályogházat szerettünk volna építeni a természet lágy ölén, hanem egy autentikus ökofalut akartunk létrehozni, amely nemcsak a korszerű tájgazdálkodás szempontjainak felel meg tájba illő megjelenésével, hanem összes funkciója, így építészete, mezőgazdasága, energiaellátása, hulladék- és szennyvízgazdálkodása, kultúrája és helyi gazdasága egyaránt a természet törvényszerűségeit tükrözi - avat be a részletekbe Varga Géza, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány elnöke. - Új ösvényt taposunk, és nem szeretnénk eltévedni. A gyors építkezés helyett hosszú gazdasági számításokat végeztünk, humánökológiai módszereket tanulmányoztunk, életre hívtuk az alapítványt és kidolgoztuk a közösség életének belső szabályzatát, beindítottuk az első magyar organikus mezőgazdasági szövetkezetet, amely a vegyszerek teljes kizárásával művel meg több száz hektáros területet, engedélyt kértünk 34 szakhatóságtól és kiépítettük az infrastruktúrát. Mindez 120 millió forintba és csaknem 15 évünkbe került. A további fejlesztésekhez még 50-80 millió forintra lesz szükségünk, a falu teljes kiépülése is eltart még néhány évig, de nem sietünk.

Az idei év mindenesetre látványos haladással örvendezteti meg az alapítvány tagjait. Egy hónap múlva átadják a központi fűtést és a meleg vizet szolgáltató fűtőházat, ősszel pedig felépülhet az első öt-hat családi ház. Leendő lakóik - akárcsak a sorban álló további negyven család - már nagyon várják a költözés napját.

- Ez a hosszúra nyúlt tervezgetési idő arra is alkalmas volt, hogy mindenki jól megfontolhassa döntését - magyarázza az alapító. - Nem szeretnénk, ha átjáróház lenne a falunkból, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden letelepedni szándékozó pontosan megértse és elfogadja a település működési elveit, a közösség szempontjait. Az alapszabály kimondja, hogy a jelentkezőnek legalább fél évet kell a falu érdekében munkálkodnia, mielőtt házhelyet vásárolhat. Ha elkészül a bölcsőház, akkor itt is kell majd laknia a próbaidő alatt, hogy testközelből megtapasztalhassa, mit jelent ökofaluban élni. A közösségbe való felvételről a falu mindenkori lakói titkos szavazással döntenek. Az alapítványnak elővásárlási joga marad a telekre: ha a leendő vevőt nem tartja alkalmasnak a belépésre, akkor nem veheti meg az ingatlant.

A 250-300 négyszögöles telkek piaci ára jelenleg 4-5 millió forint, ám a közösség ennél lényegesen olcsóbban - esetleg hosszú távú bérletre - is adhatja a területet a közösség számára értékes embereknek. Egy ház felépítése a szalmabála-vályogtechnikának köszönhetően 80-150 ezer forintba kerül négyzetméterenként, attól függően, hogy kalákában építik-e fel vagy a falu önálló építőipari cégét bízzák meg a feladattal. Várhatóan az utóbbi lesz a ritkább. A házépítés látványos közösségi esemény, mint ahogy az évente ismétlődő útfelújítás és más szolgáltató rendszerek karbantartása is.

A közös munka a 8,5 hektáron elterülő falu életének meghatározó szervező ereje lesz. A részvétel nem kötelező, ám minél többet dolgozik valaki a közösségért, annál olcsóbban juthat az áramhoz, meleghez, vízhez, a farmgazdaság termékeihez, és annál kevesebbet kell "közös költség" címén befizetnie. A pontos elszámolást a munkaórák nyilvántartása teszi majd lehetővé. A helyben lakó orvosnak és tanárnak sem feltétlenül pénzben, hanem munkával és termékkel fizetnek majd a szolgáltatásért. Még biztosító-önsegélyező szövetkezetet is létrehoznak a faluban. A helyi gazdaság a lehető legnagyobb mértékben erre a rendszerre épül, amely lehetővé teszi, hogy a pénzben kifejezett gazdasági értékek mellett másféle - szellemi, ökológiai, közösségi és szociális - értékek is megfelelő súlyt kaphassanak. A település megvalósulásának végső formájában - hasonlóan a természethez - semmilyen tevékenységének fenntartása érdekében nem használ majd külső, nem megújuló energiát, csak azt, amit a település megtermel.

- Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza szeretnénk fordítani az idő kerekét, hogy valamiféle idealizált múlt századi romantikát keressünk - tiltakozik a felvetés ellen Varga Géza. - Az asszonyok nem a patakra járnak majd mosni, a gyerekeink sem vizesedő vályogfalak között nőnek fel. Nem ökonyomort szeretnénk, hanem józan önmérsékleten alapuló fogyasztást: annyi energiát használjunk, amennyit megtermelünk. Ez a fenntartható település modellje, amelyben a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok egyforma súlylyal esnek latba. Akármelyik kerekedik felül, az egyensúly megbomlik.

A galgahévízi modellt az ökofalvak világszövetsége kiválónak értékelte, amit az idén átadott kitüntetés is bizonyít. A szervezet a mintát követhetőnek tartja, amely a világ bármely részén megvalósítható. A hazai kísérlet befejezését az uniós tagsággal megnyíló Leader-program segítheti, amelynek révén több százmilliós támogatás kérhető a helyi értékek védelmét szolgáló programokhoz. A nyolc hazai Leader-projektet tömörítő szervezet élére az idén szintén Varga Gézát választották meg. Az EU következő pénztárfordulójakor beadható pályázatok előkészítése már megkezdődött.

Varga Géza
Varga Géza
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.