A különböző sorsdöntő történelmi korszakokban többen haltak meg fertőző betegségekben, mint csatákban – állítja a 80 esztendős esztergomi orvostörténész, dr. Szállási Árpád, akit évtizedek óta foglalkoztat a járványok históriája, különösen hogy ismét nyakunkon az influenzás időszak.

Három huszonéves külföldi fiatalt kérdeztem Magyarországról és az 1956-os forradalomról: az olasz Federica Granatit, az angol Bryn Watkinst és a székely Hátszegi Zsoltot. Mind a hárman az Európai Önkéntes Szolgálat elnevezésű program keretében dolgoznak Magyarországon.

Huszadikán, amikor a Merkúr a Skorpióba lép, ön találkozik a kaposvári cukorgyárban egy keresztes viperával, aki finnyákolja a melaszt. Mutasson megértést, hallgassa meg, amint a vipera álmodozva arról beszél, hogy hajdanán a kandiscukor mennyivel jobb volt; a vipera nem szereti, ha letromfolják, bárdolatlan kifejezésekkel illetik, azt pedig különösen utálja, ha fejszével kergeti őt a portás.

Úgy tűnik, egyszer az anyai, máskor az apai DNS-kópiák kerekednek felül a szülői gének kötélhúzásában. A meglepő eredmény arra is rávilágíthat, mi, emberek miért hasonlítunk bizonyos életszakaszban inkább édesanyánkra, egy másik életperiódusban pedig inkább édesapánkra.

Tavaszi Tárlat című új regényében Spiró György középkorú műszaki embert választ hőséül, aki 1956 forradalmi napjait operáció miatt kórházban tölti. Ennek ellenére 1957 elején az a veszély fenyegeti, hogy egy megtorló koncepciós per vádlottja lehet...