150 milliárdos pofont kapunk Brüsszeltől
495 millió eurónyi kohéziós támogatás pénzügyi kötelezettségvállalásának részleges felfüggesztését javasolja ma az Európai Bizottság – ezt Olli Rehn pénzügyi és Johannes Hahn régiós politikával foglalkozó biztosok jelentették be ma Brüsszelben. A felfüggesztés csak a következő költségvetési évre vonatkozik, és folyamatban lévő projektekre nem. Olyanokra azonban igen, amelyeket a bizottság már „azonosított”, de a kifizetés még nem kezdődött meg. Hahn kiemelte: a megkezdett projektek folytatódhatnak, de a javasolt felfüggesztés elég nagy ahhoz, hogy lépésre ösztönözze a magyar hatóságokat.
A visszatartott 495 184 000 eurós támogatás a magyar GDP 0,5 százalékának felel meg, és a 2013-tól esedékes kifizetésekre vonatkozik, azok 29 százaléka. – A mai javaslat ösztönzésként kell, hogy hasson Magyarországra, hogy fegyelmezett fiskális politikát folytasson, és helyes makrogazdasági és pénzügyi kondíciókat teremtsen a kohéziós alapok hatékony felhasználására. Most a magyar kormánynak kell lépnie, mielőtt életbe lép a felfüggesztés – fogalmazott Rehn.
Nem büntetés, hanem fair és arányos az intézkedés – emelte ki Olli Rehn, aki kitért arra, Magyarország 2013 januárjáig kiigazíthatja a költségvetését, és ebben a bizottság partner lesz. A döntés célja – Rehn megfogalmazásban –, hogy helyreállítsák a bizalmat a magyar gazdaságban, és a magyar polgárok jólétének elősegítése. Rehn magyarázatában kiemelte: a költségvetési hiánycélt tavaly elérte a kormány, de csak a GDP körülbelül 10 százalékát kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhetően, és a hiány 2013-ban újra az unió által előírt 3 százalék fölé fog emelkedni.
Rehn kitért arra: a költségvetési kiigazítás ügyében Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől februárban kapott levelet, José Manuel Barroso pedig néhány napja kapott levelet Orbán Viktor miniszterelnöktől. A pénzügyi biztos közölte: ezek a levelek nem tartalmaztak olyan újonnan elfogadott fiskális konszolidációra irányuló intézkedéseket, amelyek azonnal megváltoztatnák a képet. Közölte: a bizottság pénzügyi szolgálata mindig figyelembe veszi az olyan intézkedéseket, amelyek részletesek, alátámasztottak és nyilvánosan bejelentettek. – Ezeknek nem felel meg Orbán miniszerelnök levele – fogalmazott a finn biztos. – További intézkedésekre lesz szükség – erősítette meg Rehn.
A magyar demokrácia állapotát firtató újságírói kérdésre a finn biztos jelezte: a túlzottdeficit-eljárást és a kötelezettségszegési eljárásokat külön kezelik.
Január végén az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei megerősítették a bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország nem tett eleget a tanács 2009-es ajánlásainak, és nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan és – a bizottság fogalmazása szerint – hiteles módon az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa. Ennek alapján a bizottság most a túlzottdeficit-eljárás következő szakaszában tett javaslatot a kohéziós támogatások részleges vagy teljes felfüggesztésére, amit a pénzügyminiszterek tanácsának márciusi tanácskozásán hagyhatnak jóvá.
Magyarországnak elég ideje lesz arra, hogy meggyőzze a bizottságot, fenntartható módon három százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt, mielőtt a pénzügyi kötelezettségvállalások felfüggesztése 2013-tól érvénybe lép. A vita alapvetően 2013-ról szól: a bizottság szerint ekkor GDP-arányosan 0,25 százalékkal haladja meg a magyar költségvetés az uniós előírást. 2011-ben és 2012-ben ugyanis három százalék alatt van ez az arány, de a bizottság szerint az egyszeri intézkedések miatt ez nem fenntartható, és meggyőző strukturális kiigazítást szeretnének látni a magyar kormány részéről.
Magyarország megpróbálhatja a tanácsban blokkolni a bizottság javaslatának jóváhagyását. Ehhez befolyásos tagállamok támogatására van szükség. A tanácsban minősített többséggel szavaznak az ügyről, ami azt jelenti, hogy minimum 255 szavazatot kell megszerezni 345-ből. A különböző tagállamoknak súlyuknak megfelelő szavazatarányuk van. A fiskális szigort régóta támogató északi országok támogatására azonban például nem lehet számítani.
A bizottság úgy érvel, a tanács januári döntése alapján felhatalmazva érzi magát a testület, hogy lépjen a szankciók terén. A bizottságnál magabiztosak abban a tekintetben is, hogy a januári tanácsi döntés után a pénzügyminiszterek nem fognak visszakozni, ha már egyszer jóváhagyták a bizottság értékelését a magyar hiányszámokkal kapcsolatban.
A kohéziós alapokból származó támogatások felfüggesztésének szankcióját még sosem alkalmazta a bizottság. A válság azonban jól alkalomnak tűnhet arra, hogy most a bizottság különösebb következmények nélkül (feltéve, hogy a magyar fél az év hátralévő részében meggyőzi a bizottságot) keményen lépjen fel Magyarországgal szemben, egyben üzenve a fegyelmezetlen költségvetési politikával rendelkező országoknak.
Hazánkkal szemben csatlakozásunk, azaz 2004 óta zajlik az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás.
A kormány elkötelezett a 3 százalék mellett
A kormány gyorsan reagált a Brüsszelben elhangzottakra, a Nemzetgazdasági Minisztérium 12 óra 37 perckor kiadott közleményében kifejtette: semmi oka sincs arra, hogy kiigazítást hajtson végre a költségvetésen. Elkötelezettek a hiány 3 százalék alatt tartásában, s ezt strukturális intézkedésekkel kívánják elérni. A 2,5 százalék, az nem több és nem kevesebb 2,5 százaléknál, ennélfogva ezt a 2012-re kőbe vésett hiánycélt minden körülmény között tartani fogják – válság ide vagy oda.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a hétfői keltezésű kormányhatározat, amely a gyógyszerkassza és a tömegközlekedési támogatások megnyirbálását irányozza elő, nem tekinthető kiigazításnak.
Hogy akkor ezek a „nemkiigazítások” miként értelmezhetőek, arról nem szól a nemzetgazdasági tárca közleménye.
Szijjártó Péter és Giró Szász András közös közleményükben megalapozatlannak és méltatlannak nevezték a döntést.
