3-as metró felújítása

Súlyos adósságba löki a kormány a fővárost

A kormány a fővárosra tolta a 3-as metró felújítását. A végletekig leromlott állapotú metrókocsikat a Főgáz-részvényekért kapott 42 milliárdból kell felújítani. A vágányok, az irányító-, biztosító- és elektromos berendezések cseréjéhez szükséges 100 milliárdra hitelt vehet fel a főváros, de egyelőre erre nincs állami garancia.

allergia
Parlagfű lepte ország
Rab László

Parlagfűben Magyarország nagyon jól teljesít. És ennek nem csak az az oka, hogy az Ambrosia csak a 700 méternél alacsonyabban fekvő területeken szaporodik, hanem az is, hogy hatástalan a magyar védekezés. Ez jól látszik abból, hogy nálunk a parlagfű elleni küzdelem általában akkor kezdődik, amikor a légúti panaszokat okozó növény virágzik.

A parlagfű elleni gyógyszerek forgalmazói járnak jól, a légúti allergiát csökkentő vagy megszüntető patikaszerek reklámjai már felbukkantak a tévékben. Megéri a marketing: az allergológusok szerint Magyarországon másfél millió ember szenved a parlagfű pollenjétől. A tünetek a legfiatalabb korosztálynál is jelentkeznek, ami újszerű. A három-négy éves gyerekeknél is tapasztalnak az orvosok orrfolyást és könnyezést.

Tévedés azt hinni, hogy a parlagfű csakis vidéken és a mezőgazdasági területeken szaporodik. A nagyvárosok lerobbant vasútállomásai környékén ugyanúgy virágzik, mint a kukoricatáblákban. A fő gond, hogy az államnak kellene megbüntetnie az állami tulajdonban lévő saját vállalatait a védekezés elmulasztásáért. A MÁV-ot például, melynek területei – a vasúti töltéseket is beleértve – tele vannak parlagfűvel. Az is gond, hogy az állami földterületek bérleti pályázatain befutott nyertesek vagy nem értenek a földműveléshez, vagy pedig kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy júniusban, a parlagfű serkenésekor megtegyék a szükséges lépéseket.

A szabályozás értelmében a gazdáknak június végéig kellett (volna) kitakarítaniuk a földjeiket. A külterületeket a földhivatal vizsgálja, és értesíti a szennyezett vidékekről az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálatot. A tavaly életbe lépett új törvény értelmében belterületen a jegyző rendelkezik a mentesítésről. Eddig a földhasználót büntették, most azonban az kapja meg a bírságról szóló határozatot, akinek a nevén van a föld. Ebből jókora kalamajka lehet, hiszen a trehány bérlő helyett a tulajdonosnak kell fizetnie.

A bírság nagysága 15 ezer és ötmillió forint közötti összeg lehet. A szennyezettség megállapítása bonyolult, folyómétereken belüli növénydarabszámhoz kötött, mintha ez ösztönözné a földbirtokosokat a nyár eleji védekezésre. A valóságban az van, hogy valakinek a földjét vagy felveri a parlagfű, vagy gondos gazdaként időben megtette a szükséges lépéseket. De ezt sokan elmulasztják.

A Heves megyei Nagyrédén például nem ütötte fel a fejét a parlagfű, pedig az elmúlt években negyvenhektárnyi, korábban felhagyott művelésű szántóföldet és szőlőt vettek önkormányzati kezelésbe a kormány segítségével – mondta Balázs József polgármester. A Nagyréde határában található földterületek rendbetétele mellett próbálnak törekedni arra is, hogy a településen a kiskerteket is bevonják a termelésbe, itt főként az időseknek segítenek a gazdálkodásban a saját portájukon. Bár a nagy kiterjedésű falu az ott élők örömére zöldterületekkel is jelentős számban rendelkezik, egy-egy nagyobb eső után igyekeznek minél előbb gondozni a játszótereket és a parkokat.

A kényszerkaszálást és a bírság összegének meghatározását a Nébih (a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) végzi. A hatóság ún. parlagfű-bejelentő rendszert is működtet, ami ugyan „a lakosság közötti információáramlást” tekinti céljának, de nem nehéz róla leolvasni, hogy a haragos földszomszédok is kiélhetik feljelentési vágyaikat. Ennek során a regisztrált „bejelentő” GPS-koordinátákkal, térképpel vagy fotómelléklettel is beküldheti jelzését.

Parlagfűben Magyarország nagyon jól teljesít. És ennek nem csak az az oka, hogy az Ambrosia csak a 700 méternél alacsonyabban fekvő területeken szaporodik, hanem az is, hogy hatástalan a magyar védekezés. Ez jól látszik abból, hogy nálunk a parlagfű elleni küzdelem általában akkor kezdődik, amikor a légúti panaszokat okozó növény virágzik.

A parlagfű elleni gyógyszerek forgalmazói járnak jól, a légúti allergiát csökkentő vagy megszüntető patikaszerek reklámjai már felbukkantak a tévékben. Megéri a marketing: az allergológusok szerint Magyarországon másfél millió ember szenved a parlagfű pollenjétől. A tünetek a legfiatalabb korosztálynál is jelentkeznek, ami újszerű. A három-négy éves gyerekeknél is tapasztalnak az orvosok orrfolyást és könnyezést.

Tévedés azt hinni, hogy a parlagfű csakis vidéken és a mezőgazdasági területeken szaporodik. A nagyvárosok lerobbant vasútállomásai környékén ugyanúgy virágzik, mint a kukoricatáblákban. A fő gond, hogy az államnak kellene megbüntetnie az állami tulajdonban lévő saját vállalatait a védekezés elmulasztásáért. A MÁV-ot például, melynek területei – a vasúti töltéseket is beleértve – tele vannak parlagfűvel. Az is gond, hogy az állami földterületek bérleti pályázatain befutott nyertesek vagy nem értenek a földműveléshez, vagy pedig kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy júniusban, a parlagfű serkenésekor megtegyék a szükséges lépéseket.

A szabályozás értelmében a gazdáknak június végéig kellett (volna) kitakarítaniuk a földjeiket. A külterületeket a földhivatal vizsgálja, és értesíti a szennyezett vidékekről az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálatot. A tavaly életbe lépett új törvény értelmében belterületen a jegyző rendelkezik a mentesítésről. Eddig a földhasználót büntették, most azonban az kapja meg a bírságról szóló határozatot, akinek a nevén van a föld. Ebből jókora kalamajka lehet, hiszen a trehány bérlő helyett a tulajdonosnak kell fizetnie.

A bírság nagysága 15 ezer és ötmillió forint közötti összeg lehet. A szennyezettség megállapítása bonyolult, folyómétereken belüli növénydarabszámhoz kötött, mintha ez ösztönözné a földbirtokosokat a nyár eleji védekezésre. A valóságban az van, hogy valakinek a földjét vagy felveri a parlagfű, vagy gondos gazdaként időben megtette a szükséges lépéseket. De ezt sokan elmulasztják.

A Heves megyei Nagyrédén például nem ütötte fel a fejét a parlagfű, pedig az elmúlt években negyvenhektárnyi, korábban felhagyott művelésű szántóföldet és szőlőt vettek önkormányzati kezelésbe a kormány segítségével – mondta Balázs József polgármester. A Nagyréde határában található földterületek rendbetétele mellett próbálnak törekedni arra is, hogy a településen a kiskerteket is bevonják a termelésbe, itt főként az időseknek segítenek a gazdálkodásban a saját portájukon. Bár a nagy kiterjedésű falu az ott élők örömére zöldterületekkel is jelentős számban rendelkezik, egy-egy nagyobb eső után igyekeznek minél előbb gondozni a játszótereket és a parkokat.

A kényszerkaszálást és a bírság összegének meghatározását a Nébih (a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) végzi. A hatóság ún. parlagfű-bejelentő rendszert is működtet, ami ugyan „a lakosság közötti információáramlást” tekinti céljának, de nem nehéz róla leolvasni, hogy a haragos földszomszédok is kiélhetik feljelentési vágyaikat. Ennek során a regisztrált „bejelentő” GPS-koordinátákkal, térképpel vagy fotómelléklettel is beküldheti jelzését.

Olvassa tovább a cikket!
Révész Sándor
Ha ... vagy, fogulj el!
Uj Péter
Hungarikumizálódás és közösségépítés a rakparton
Papp Sándor Zsigmond
Házi művészet
Várkonyi Iván
Gusztus 20.
Kácsor Zsolt
Bűzben a pirosnál
Dési András
Feketék, fehérek
Tamás Ervin
Számlák
Kőműves Anita
Kalandra fel!
NolBlog
Facebook
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.