nekünk ne fújjon!

Atomstop alatt a hazai szélenergia

Egyedülálló „teljesítmény” Magyarországé a megújulóenergia-források alkalmazása terén: idehaza 2006 óta nem engedélyeztek, 2010–2011 óta pedig nem adtak át egyetlen új szélerőművet sem. Az atomenergia erőltetett alkalmazása ott van a lehetséges magyarázatok között.

MNB
Ilyen lesz az új forint
Várkonyi Iván

Lilább lesz a tízezeres, szélesebb rajta a hologramcsík, és egy része UV-fényben világít majd, miközben lesz benne tízezres felirat – ahogyan a közepén futó biztonsági szálban is. A közepére színváltós kereszt kerül (aranyról zöldre vált), a bal oldalon a vízjelben nem csak portré lesz, de szám is, fölötte pedig nem egy rejtett kép, hanem egy vakjelet találunk majd (vagyis egy tapintható felületet).

A hátára kerül a rejtett kép (a rozettában a bal oldalon kell keresni egy H betűt), de újdonságként – és egyáltalán nem biztonsági elemként – a Képes Krónika híres, Szent Istvánt ábrázoló S betűje is megjelenik majd itt – a hagyományosan ottmaradó Esztergomi látkép alatt. És persze marad az elején Szent István is, vagyis az új pénz majdnem ugyanolyan lesz, mint a régi, csak sokminden máshol és máshogy lesz.

Az új tízezrest decembertől kezdik el gyártani, de már most hivatalos fizetőeszköz – valószínűleg 2015-től találkozhatunk majd belőle egyre többel. A váltás oka technikai: az új bankjegy jobban védett hamisítás ellen, és a készpénzt kezelő gépek is jobban és könnyebben ismerik fel.

A legnagyobb fejlesztés mindezek közül a szélesebb és címletjelet is tartalmazó, vagyis „egyedi" hologramcsík és biztonsági szál: nem lehet ezentúl a kétezrest átmosva tízezrest kreálni. Igaz: a hamisítás ma már nem akkora probléma, mostanában éppen a mélyponton van a forintgyártás, bár a veszély egyre nagyobb. A készpénz iránti igény folyamatosan nő ugyanis, tavaly óta 21 százalékkal több a fizikai készpénz iránti igény, ma már a GDP 10 százaléka található pénztárcákban, kasszákban, páncélszekrényekben vagy párnacihákban, ami új rekord. (A jegybanknál kerülték azt, hogy az okokat magyarázzák: a tranzakciós illeték bevezetése el se hangzott, szerintük az alacsony betéti kamatok vezethettek el eddig.)

A jegybank az új tízezressel indít készpénzcsere programot, a terv szerint 2018-ig az összes bankjegy megújul. Ez Gerhardt Ferenc alelnök szerint azért időszerű, mert a jelenlegi készpénzsorozatot 1997 és 2001 között bocsátották ki és a jegybanki gyakorlatban a megújítás 10-15 évente következik. Az erre vonatkozó tervek már 2009 óta (vagyis hat éve) készülnek a jegybanknál, azonban mégis az új vezetés látta elérkezettnek az időt – persze függetlenül attól, hogy lesz-e euró Magyarországon vagy sem. Egy közeli euróbevezetés esetén nincs értelme a pénzcserének, amely 6-8 milliárdos többletkiadással jár.

Gerhardt Ferenc mindenesetre arra a kérdésre, hogy a cseréből lehet-e következtetést levonni az euró bevezetésének időpontjára (vagyis, hogy azért ez alapján 10-15 éven belül nem valószínű), azt mondta, hogy jelenleg nincs céldátum. Vagyis nem kell messzemenő következtetéseker levonni abból, hogy 2018-ig megújítja a pénzt a jegybank, ami még jó tíz évig biztosan megfelelő lehet a célnak. Az alelnök szerint akkor kell a kibocsátási programot újragondolni, ha megszületik a döntés az euró bevezetéséről.

A bankjegyek megújítása valóban időigényes folyamat, például az 1999-ben kivont lila Ady-s ötszázast és a zöld Bartókos ezrest még 2019-ig beváltja a jegybank. Az 1946-ban először kibocsátott forint bankjegyek több mint ötven éven át voltak forgalomban változatlan formában, és épp az első tízezressel kezdtek új sorozatot 1997-ben. Most ezt cserélik le, hivatalosan azért mert ez kerül a gyártásba, és nem amiatt, mert ez a leginkább hamisított bankjegy.

Azt nem árulták el, hogy a cseresorozatban melyik bankjegy jön majd ezután, de annyit tudni: a régi tízezresekkel még bőven lehet majd fizetni, a kivonásukról később döntenek.képalá Fotó:

Lilább lesz a tízezeres, szélesebb rajta a hologramcsík, és egy része UV-fényben világít majd, miközben lesz benne tízezres felirat – ahogyan a közepén futó biztonsági szálban is. A közepére színváltós kereszt kerül (aranyról zöldre vált), a bal oldalon a vízjelben nem csak portré lesz, de szám is, fölötte pedig nem egy rejtett kép, hanem egy vakjelet találunk majd (vagyis egy tapintható felületet).

A hátára kerül a rejtett kép (a rozettában a bal oldalon kell keresni egy H betűt), de újdonságként – és egyáltalán nem biztonsági elemként – a Képes Krónika híres, Szent Istvánt ábrázoló S betűje is megjelenik majd itt – a hagyományosan ottmaradó Esztergomi látkép alatt. És persze marad az elején Szent István is, vagyis az új pénz majdnem ugyanolyan lesz, mint a régi, csak sokminden máshol és máshogy lesz.

Az új tízezrest decembertől kezdik el gyártani, de már most hivatalos fizetőeszköz – valószínűleg 2015-től találkozhatunk majd belőle egyre többel. A váltás oka technikai: az új bankjegy jobban védett hamisítás ellen, és a készpénzt kezelő gépek is jobban és könnyebben ismerik fel.

A legnagyobb fejlesztés mindezek közül a szélesebb és címletjelet is tartalmazó, vagyis „egyedi" hologramcsík és biztonsági szál: nem lehet ezentúl a kétezrest átmosva tízezrest kreálni. Igaz: a hamisítás ma már nem akkora probléma, mostanában éppen a mélyponton van a forintgyártás, bár a veszély egyre nagyobb. A készpénz iránti igény folyamatosan nő ugyanis, tavaly óta 21 százalékkal több a fizikai készpénz iránti igény, ma már a GDP 10 százaléka található pénztárcákban, kasszákban, páncélszekrényekben vagy párnacihákban, ami új rekord. (A jegybanknál kerülték azt, hogy az okokat magyarázzák: a tranzakciós illeték bevezetése el se hangzott, szerintük az alacsony betéti kamatok vezethettek el eddig.)

A jegybank az új tízezressel indít készpénzcsere programot, a terv szerint 2018-ig az összes bankjegy megújul. Ez Gerhardt Ferenc alelnök szerint azért időszerű, mert a jelenlegi készpénzsorozatot 1997 és 2001 között bocsátották ki és a jegybanki gyakorlatban a megújítás 10-15 évente következik. Az erre vonatkozó tervek már 2009 óta (vagyis hat éve) készülnek a jegybanknál, azonban mégis az új vezetés látta elérkezettnek az időt – persze függetlenül attól, hogy lesz-e euró Magyarországon vagy sem. Egy közeli euróbevezetés esetén nincs értelme a pénzcserének, amely 6-8 milliárdos többletkiadással jár.

Gerhardt Ferenc mindenesetre arra a kérdésre, hogy a cseréből lehet-e következtetést levonni az euró bevezetésének időpontjára (vagyis, hogy azért ez alapján 10-15 éven belül nem valószínű), azt mondta, hogy jelenleg nincs céldátum. Vagyis nem kell messzemenő következtetéseker levonni abból, hogy 2018-ig megújítja a pénzt a jegybank, ami még jó tíz évig biztosan megfelelő lehet a célnak. Az alelnök szerint akkor kell a kibocsátási programot újragondolni, ha megszületik a döntés az euró bevezetéséről.

A bankjegyek megújítása valóban időigényes folyamat, például az 1999-ben kivont lila Ady-s ötszázast és a zöld Bartókos ezrest még 2019-ig beváltja a jegybank. Az 1946-ban először kibocsátott forint bankjegyek több mint ötven éven át voltak forgalomban változatlan formában, és épp az első tízezressel kezdtek új sorozatot 1997-ben. Most ezt cserélik le, hivatalosan azért mert ez kerül a gyártásba, és nem amiatt, mert ez a leginkább hamisított bankjegy.

Azt nem árulták el, hogy a cseresorozatban melyik bankjegy jön majd ezután, de annyit tudni: a régi tízezresekkel még bőven lehet majd fizetni, a kivonásukról később döntenek.képalá Fotó:

Olvassa tovább a cikket!
Tamás Ervin
Pedigek
Ónody-Molnár Dóra
Zárunk és ártunk
Megyesi Gusztáv
Akarattya megapolisz
Hargitai Miklós
Adószaporítás
Szalai Anna
A farkas lába
Tanács István
Fideszológia
Doros Judit
Boldogság a hegytetőn
Révész Sándor
Emberség? Orbánság!
NolBlog
Facebook
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.