Brüsszeli pingpong

Navracsics csak megpróbált kibújni Orbán árnyékából

Elkötelezett európai lesz EU-biztosként – ígérte Navracsics Tibor, aki elkötelezetten visszadobta a magyar kormányt érő bírálatokat. Igaz, az EP-képviselők többsége kesztyűs kézzel bánt vele, a harcias hangulat elmaradt.

Top cikkek
adó
Kecskére káposztát
Rab László

Azt minek kell nevezni, amikor a vidékfejlesztési miniszter saját hatáskörben elcsaklizza 177 ezer polgár 1 százalékos felajánlását? A második Orbán-kormány legszürkébb hegedűse ezt csinálta az adózók 2009-es 1,1 milliárdos, parlagfű-mentesítésre felajánlott összegével.

Fazekas Sándor, aki ma már nem fejleszti a vidéket, szimplán földművelésügyi miniszter maradt, a fülkeforradalmat megnyerő NER színre lépése után úgy döntött, lehet azt a pénzt a kirúgott minisztériumi dolgozók végkielégítésére is fordítani. Sőt, nyugodtan vehetnek belőle terepjárót, irodaszert, számítógépet, és olyan pofátlan érvet is fel lehet hozni (öt évvel azután, hogy kiderült: a nemzeti egészségvédelmi cél helyett elherdálták a felajánlásokat), hogy a pénz egy részét felélték.

Egy hosszú per végén bizonyosodhattunk meg arról, hogy az adózók akaratát a kormány semmibe vette. Az 1,1 milliárd „más célokra történt felhasználása”, melyről a Hvg.hu számolt be, csepp a tengerben, de arra mindenképpen elég lett volna, hogy kétmillió allergiás magyar kínlódását enyhítsék. Ezért ajánlották fel 177 ezren azt a pénzt. De ezt a kormány, illetve a kormány legsúlytalanabbnak mutatkozó embere, aki kemény ostorcsapkodással üzen az osztrák gazdáknak, és minden slambucfőző versenyen észrevéteti magát, képes volt semmibe venni.

Ez a legnagyobb botrány az utóbbi hetekben. Bíróság kellett persze ahhoz, hogy egyáltalán megmondják, mire költötték a pénzt. Ha a Társaság a Szabadságjogokért egy gyógyszerészek által alakított, parlagfűellenes civil szervezet megbízásából nem perel, soha meg nem tudhattuk volna, milyen bugyrokba süllyesztik el azt a pénzt, amit a polgárok helyes nemzeti célnak gondolva megcímkéztek.

Most, hogy megismertük a tételes listát, ne legyenek kétségeink: ezek a valóságban köpnek az állampolgári akaratra, pedig a 177 ezer felajánló között ott lehettek saját fideszes választóik is. Nem az van, hogy csak a „kommunisták” prüszkölnek a pollentől, a parlagfű nem úgy válogat, mint Kövér László. Az ügy legfőbb tanúsága, és ezt most egy bírósági ítélet igazolja, hogy mennyire nem izgatja őket az allergiások parlagfűszezonban elköltött tízmilliárdos nagyságrendű gyógyszerkiadása sem.

A kormány, melynek tudnia kellett a sajátos vidékfejlesztési technikáról, napjában hatszor tesz hitet a nemzetboldogító ötletek mellett, kitömi a haverok zsebét, a polgárok adófillérjei azonban nem számítanak. Kecskére bíztuk a káposztát, és most jól megnézhetjük magunkat. Fazekas persze a helyén marad, mert Orbán tenyeréből csipeget. Az allergiások pedig tovább prüszkölnek. És a jövőben talán megnézik, hogy mire és kinek ajánlják fel adójuk egy százalékát.

A várható következmény az lesz, hogy semmire. Mert azt látják, hogy ez itt nem számít. Hogy mit csinálnak majd mégis az egy százalékkal? A legrosszabb esetben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének filozófiáját leginkább megtestesítő módon: lenyúlják. Fazekasék terminusával élve ez is igazi hungarikum lenne.

Azt minek kell nevezni, amikor a vidékfejlesztési miniszter saját hatáskörben elcsaklizza 177 ezer polgár 1 százalékos felajánlását? A második Orbán-kormány legszürkébb hegedűse ezt csinálta az adózók 2009-es 1,1 milliárdos, parlagfű-mentesítésre felajánlott összegével.

Fazekas Sándor, aki ma már nem fejleszti a vidéket, szimplán földművelésügyi miniszter maradt, a fülkeforradalmat megnyerő NER színre lépése után úgy döntött, lehet azt a pénzt a kirúgott minisztériumi dolgozók végkielégítésére is fordítani. Sőt, nyugodtan vehetnek belőle terepjárót, irodaszert, számítógépet, és olyan pofátlan érvet is fel lehet hozni (öt évvel azután, hogy kiderült: a nemzeti egészségvédelmi cél helyett elherdálták a felajánlásokat), hogy a pénz egy részét felélték.

Egy hosszú per végén bizonyosodhattunk meg arról, hogy az adózók akaratát a kormány semmibe vette. Az 1,1 milliárd „más célokra történt felhasználása”, melyről a Hvg.hu számolt be, csepp a tengerben, de arra mindenképpen elég lett volna, hogy kétmillió allergiás magyar kínlódását enyhítsék. Ezért ajánlották fel 177 ezren azt a pénzt. De ezt a kormány, illetve a kormány legsúlytalanabbnak mutatkozó embere, aki kemény ostorcsapkodással üzen az osztrák gazdáknak, és minden slambucfőző versenyen észrevéteti magát, képes volt semmibe venni.

Ez a legnagyobb botrány az utóbbi hetekben. Bíróság kellett persze ahhoz, hogy egyáltalán megmondják, mire költötték a pénzt. Ha a Társaság a Szabadságjogokért egy gyógyszerészek által alakított, parlagfűellenes civil szervezet megbízásából nem perel, soha meg nem tudhattuk volna, milyen bugyrokba süllyesztik el azt a pénzt, amit a polgárok helyes nemzeti célnak gondolva megcímkéztek.

Most, hogy megismertük a tételes listát, ne legyenek kétségeink: ezek a valóságban köpnek az állampolgári akaratra, pedig a 177 ezer felajánló között ott lehettek saját fideszes választóik is. Nem az van, hogy csak a „kommunisták” prüszkölnek a pollentől, a parlagfű nem úgy válogat, mint Kövér László. Az ügy legfőbb tanúsága, és ezt most egy bírósági ítélet igazolja, hogy mennyire nem izgatja őket az allergiások parlagfűszezonban elköltött tízmilliárdos nagyságrendű gyógyszerkiadása sem.

A kormány, melynek tudnia kellett a sajátos vidékfejlesztési technikáról, napjában hatszor tesz hitet a nemzetboldogító ötletek mellett, kitömi a haverok zsebét, a polgárok adófillérjei azonban nem számítanak. Kecskére bíztuk a káposztát, és most jól megnézhetjük magunkat. Fazekas persze a helyén marad, mert Orbán tenyeréből csipeget. Az allergiások pedig tovább prüszkölnek. És a jövőben talán megnézik, hogy mire és kinek ajánlják fel adójuk egy százalékát.

A várható következmény az lesz, hogy semmire. Mert azt látják, hogy ez itt nem számít. Hogy mit csinálnak majd mégis az egy százalékkal? A legrosszabb esetben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének filozófiáját leginkább megtestesítő módon: lenyúlják. Fazekasék terminusával élve ez is igazi hungarikum lenne.

Olvassa tovább a cikket!
Révész Sándor
Magyar: légy bozgor!
Kácsor Zsolt
Egy kezdő emigráns feljegyzései
Gergely Márton
Csődjelentés
Tamás Ervin
Így kellett történnie?
Inotai Edit
Abortált törvényjavaslat
Horeczky Krisztina
A Nemzet Csillagásza
Aczél Endre
Zsarolás
Tanács István
A legfontosabb civil
NolBlog
Facebook
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.