Az erő csak a kétségekkel van

Hősökkel indulnak a pártok

Az elnököt támogató pártszövetség győzelme várható Ukrajnában a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson. A kormányalakításhoz azonban valószínűleg koalíciót kell kötnie Petro Porosenko Blokkjának.

Top cikkek
prostitúció
„Annyi volt a kuncsaft, hogy felöltözni sem volt időm”
Körösi Ivett

„Tíz-tizenöt férfit kellett naponta kiszolgálnom. Többségük rendkívül ápolatlan volt, és gyakran nem is védekeztek” – írja egy egykori prostituált abban a kiadványban, amelyben a hanoi Peace House védett ház lakói vallanak sorsukról. Mint oly sokan Vietnamban, ő is emberkereskedők hálójába került. A történetét csak anonim módon megosztó vietnami lány már biztonságban él, de elmondása szerint a szégyentől soha nem fog tudni megszabadulni.

A 90 milliós délkelet-ázsiai ország az egyik legfőbb „szolgáltató” a régióban. Elena Guillén, a spanyol kormány által létrehozott és finanszírozott Peace House projekt munkatársa azt mondja, az áldozatok általában szegény vidéki munkások vagy földművesek – gyakran valamelyik etnikai kisebbség tagjai –, akiket munkaajánlatokkal csábítanak a nagyvárosokba vagy a környező országokba. Ezt követően tőrbe csalják őket, és elsősorban Kínába, Laoszra, Thaiföldre, Tajvanra és Dél-Koreába szállítják, ahol prostituáltként, rabszolgaként vagy kényszerházasságban folytatják életüket. Az áldozatok többnyire nők és kamasz lányok, akik az esetek 52 százalékában szexuális visszaélések áldozatai.

A fenti exprostituált története is „klasszikus”. Az ország északi részéről származó lány rendkívül szegény családba született, ráadásul alkoholista nevelőapja rendszeresen bántalmazta. Tizenhat éves korára megelégelte a verést, és elszökött otthonról.

Néhány napig tartó csavargás után elfogyott a pénze, de ekkor egy idegen nő munkát ajánlott neki. A lány akkor fogott először gyanút, amikor a több száz kilométeres fuvart éjszakára szervezték, majd amikor hajnalban felriadt, már a vietnami–kínai határt jelző táblát látta maga előtt. Hamar kiderült: eladták prostituáltnak 20 millió dongért (kb. 211 ezer Ft). Új lakhelye egy kínai luxushotel lett.

„Holdújévkor annyi volt a kuncsaft, hogy még felöltözni sem volt időm. Egymásnak adták a kilincset. Ételt csak naponta egyszer kaptam, de még azt sem tudtam megenni.” Hónapok teltek el így, majd miután súlyos nemi betegséget kapott, kitették egy piacra, ahol tovább dolgozott; szintén prostituáltként.

Itt összebarátkozott egy vietnami nővel, aki értesítette a határőrséget, amely végül kiszabadította a fiatal lányt a fogságból. Kínában arról álmodozott, hogy milyen lesz ismét otthon, de amikor elérkezett az idő, csalódnia kellett. „Úgy éreztem, hogy mindenki nagyon távolságtartó velem”, mondta.

Guillén szerint ez nem ritka jelenség. „Ezek a lányok meg vannak bélyegezve. Sok család elfordul tőlük, így teljesen magukra maradnak” – mondja a Népszabadságnak, de hozzáteszi, hogy ezt elkerülendő ma már a családtagokat is bevonják a tanácsadásba. Jelenleg húsz lány él Hanoi védett házában, amely 2007 óta mintegy 270 bajba esett nőnek és lánynak nyújtott menedéket. Az országban egyelőre csak kevés ilyen otthon működik, a hazatérő áldozatokat általában a vietnami hatóságok értesítik erről a lehetőségről.

„Tíz-tizenöt férfit kellett naponta kiszolgálnom. Többségük rendkívül ápolatlan volt, és gyakran nem is védekeztek” – írja egy egykori prostituált abban a kiadványban, amelyben a hanoi Peace House védett ház lakói vallanak sorsukról. Mint oly sokan Vietnamban, ő is emberkereskedők hálójába került. A történetét csak anonim módon megosztó vietnami lány már biztonságban él, de elmondása szerint a szégyentől soha nem fog tudni megszabadulni.

A 90 milliós délkelet-ázsiai ország az egyik legfőbb „szolgáltató” a régióban. Elena Guillén, a spanyol kormány által létrehozott és finanszírozott Peace House projekt munkatársa azt mondja, az áldozatok általában szegény vidéki munkások vagy földművesek – gyakran valamelyik etnikai kisebbség tagjai –, akiket munkaajánlatokkal csábítanak a nagyvárosokba vagy a környező országokba. Ezt követően tőrbe csalják őket, és elsősorban Kínába, Laoszra, Thaiföldre, Tajvanra és Dél-Koreába szállítják, ahol prostituáltként, rabszolgaként vagy kényszerházasságban folytatják életüket. Az áldozatok többnyire nők és kamasz lányok, akik az esetek 52 százalékában szexuális visszaélések áldozatai.

A fenti exprostituált története is „klasszikus”. Az ország északi részéről származó lány rendkívül szegény családba született, ráadásul alkoholista nevelőapja rendszeresen bántalmazta. Tizenhat éves korára megelégelte a verést, és elszökött otthonról.

Néhány napig tartó csavargás után elfogyott a pénze, de ekkor egy idegen nő munkát ajánlott neki. A lány akkor fogott először gyanút, amikor a több száz kilométeres fuvart éjszakára szervezték, majd amikor hajnalban felriadt, már a vietnami–kínai határt jelző táblát látta maga előtt. Hamar kiderült: eladták prostituáltnak 20 millió dongért (kb. 211 ezer Ft). Új lakhelye egy kínai luxushotel lett.

„Holdújévkor annyi volt a kuncsaft, hogy még felöltözni sem volt időm. Egymásnak adták a kilincset. Ételt csak naponta egyszer kaptam, de még azt sem tudtam megenni.” Hónapok teltek el így, majd miután súlyos nemi betegséget kapott, kitették egy piacra, ahol tovább dolgozott; szintén prostituáltként.

Itt összebarátkozott egy vietnami nővel, aki értesítette a határőrséget, amely végül kiszabadította a fiatal lányt a fogságból. Kínában arról álmodozott, hogy milyen lesz ismét otthon, de amikor elérkezett az idő, csalódnia kellett. „Úgy éreztem, hogy mindenki nagyon távolságtartó velem”, mondta.

Guillén szerint ez nem ritka jelenség. „Ezek a lányok meg vannak bélyegezve. Sok család elfordul tőlük, így teljesen magukra maradnak” – mondja a Népszabadságnak, de hozzáteszi, hogy ezt elkerülendő ma már a családtagokat is bevonják a tanácsadásba. Jelenleg húsz lány él Hanoi védett házában, amely 2007 óta mintegy 270 bajba esett nőnek és lánynak nyújtott menedéket. Az országban egyelőre csak kevés ilyen otthon működik, a hazatérő áldozatokat általában a vietnami hatóságok értesítik erről a lehetőségről.

Olvassa tovább a cikket!
Miklós Gábor
Putyin és a nácik
Aczél Endre
Lenyűgöző rokonaink
Tamás Ervin
Semmi sem szent
Doros Judit
Ellopott illúziók
Hargitai Miklós
Nem tudja a jobb
Ónody Molnár Dóra
Itt a piros!
Uj Péter
Csapás csapás hátán
Pócs Balázs
Európa csendes
NolBlog
Facebook
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.