galéria megtekintése

Fonnyadóban a „magyar körte”

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 18. számában
jelent meg.

Marosán György
Népszabadság

A riporter kérdésére – vajon a politika érdeklődik-e már a vizsgálat eredményei iránt – a kutató lemondóan legyintett. Úgy tűnik, a magyar társadalom szerkezetének változása még nem keltette fel a hivatásos politikusok figyelmét. Ez azért meglepő, mert az MTA TK és a GfK Hungária által végzett vizsgálat fontos megállapításokra jutott. A felmérések a mai magyar társadalmat „körte” alakúnak mutatják. Ennek jellegzetes részei: az elit (2 százalék), a felső közép (10,5 százalék), a feltörekvő fiatalok (6 százalék), a vidéki értelmiség (7 százalék), a „kádári kisember” (17 százalék), a sodródók (18 százalék), a munkások (16,5 százalék) és a leszakadtak (23 százalék). Vagyis, a hagyományos középosztály összeszűkült, az elit kivált, míg a társadalom számottevő részei leszakadtak.

Marabu

Miközben tehát az elit – pozíciója, vagyoni és jövedelmi helyzete szempontjából – elhúzott nemcsak a középtől, de az őt követőktől is, és egyre inkább önmagát újratermelő csoporttá vált, az egykori „kádári” közép kiürült. Az 1990-es évek közepén még „terhes babapiskótának” (Kolosi Tamás) becézett forma kiszélesedő közepe teret veszített és az ország egy fonnyadó „körtéhez” vált hasonlóvá. A nemzetközi felmérések sok szempontból hasonló jelenségre utalnak. Ám míg Angliában a két „felső” és a két „alsó” osztály nagyjából egyenlő – 31-29 százalék – súlyú, addig nálunk a két felsőé 12 százalék, míg a két alsóé 40 százalék! A hozzánk hasonló, „farnehéz” struktúra kialakulása inkább a kelet-európai „rendszerváltó” országokra jellemző.

 

Sokaknak úgy tűnhet, hogy ezek a vizsgálatok pusztán a társadalomkutatók elméleti érdeklődésének kielégítésére szolgálnak, és különösebb politikai jelentőségük nincs. De – sajnos – nem ez a helyzet. Nemrég, a Népszabadságban Szilágyi Ákos mélyrehatóan elemezte a „vezérdemokrácia” jelenségét. A kérdésre azonban – ki fogja a demokráciát a vezér fogságából kiszabadítani – csak kétségeit tudta megfogalmazni: nem tartja valószínűnek, hogy a demokratikus ellenzéket egy karizmatikus politikus felbukkanása egyesítené. Ezt azzal egészíteném ki: nem lebecsülve a személyiség szerepét, a helyzet kulcsa alapvetően a középosztály megszerveződése.

A XX. század ugyanis – sok egyéb forradalom mellett – a középosztály forradalmát is hozta. Ám a középosztály felemelkedése túlmutatott számbeli gyarapodásán és a legnépesebb társadalmi csoporttá válásán. Sőt, a felemelkedés még a fogyasztás és életmód szempontjából történő felzárkózásnál is többet jelentett. A középosztály tagjainak képzettsége a II. világháborút követően ugrásszerűen javult, és ezzel arányban gyorsult társadalmi mobilitásuk is. A gyors gazdasági növekedés és a javuló társadalmi pozíciójuk növelte önbizalmukat, és képessé váltak önálló politikai véleményt formálni. A legújabb elemzések – Th. Piketty már megjelent és F. Fukuyama közeljövőben megjelenő könyvei – arra utalnak: éppen a megerősödő középosztály volt az, amely kiszorította a hatalomból a vagyonos családokat, és megtörte a XIX. századból örökölt oligarchikus dinasztiák uralmát.

Ennek tükrében a középosztály szerepe több,mint politikailag elcsábítható szavazóréteget kínálni a különböző irányzatú politikai mozgalmaknak. Ez a társadalmi osztály – különösen a II. világháborút követően – aktívan közreműködött a korábbi patrimoniális társadalom valódi demokráciává alakításában. Alapvetően a középosztály tudatos és előre tekintő politikai akcióinak tudható be, hogy a képviseleti demokrácia hatékonyan, a jóléti állam pedig átláthatóan és ellenőrizhetően működött. Ebből a szempontból elgondolkoztató az új, részben elméleti, részben mikroszociológiai kutatások által azonosított – másutt is jelentkező, de hazánkban különösen tetten érhető – újraoligarchizálódási tendenciája. Ez inkább pesszimista, mintsem optimista kibontakozást sejtet. Végső soron nem egy karizmatikus politikus felbukkanásától, inkább a középosztály magára találásától remélhető a politikai fordulat.

                                                                                       ***

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.