Működőképességük határán a társasházak
Az elmúlt öt évben, 2008 és 2012 között 3,5 milliárd forintról 9,2 milliárdra nőtt a társasházak és lakásszövetkezetek közös költségből származó kintlevősége - mondta Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke, szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
A kintlevőség - átlagosan - a bevétel 6,49 százalékát teszi ki. Ez az arány már közel áll ahhoz, hogy az épületek működtetését veszélyeztesse - tette hozzá az elnök.
A kintlevőség egyik oka - a lakosság eladósodottsága mellett - az, hogy megnőtt a társasházak kötelező kiadása. A gázkészülékek felülvizsgálata, az energetikai tanúsítvány, a katasztrófavédelem körébe tartozó intézkedések egy átlagos, 165 lakásos épületben 2,2-3,3 millió forintot jelentenek. Farkas Tamás azt javasolja, hogy az állam - pályázati úton - vállalja át ezeknek a kötelező kiadásoknak az egyharmadát.
A lehetséges megoldások között említette az elnök, hogy értékesítéskor ne lehessen átírni a vevő nevére a lakást, amíg az nem mutat be igazolást arról, hogy a lakáson nincs közösköltség-tartozás. További megoldás lehet a tartozás miatti jelzálogjog-bejegyzés ingyenessé tétele, továbbá az árverések egyszerűsítése.
Farkas Tamás szerint sok lakó a rezsicsökkentést úgy értelmezi, hogy a közös költség 10 százalékkal csökken. Ez azonban nem igaz: például egy 12 ezer forintos közös költséget az áram árának 10 százalékos csökkentése csak 624 forinttal mérsékli. Az így 11 376 forintra csökkent közös költséget ugyanakkor növeli a szerelési és egyéb költségek 800 forintos emelkedése. Így a rezsi csökkentése ellenére a közös költség növekedni fog - tette hozzá az elnök.