galéria megtekintése

„Nem marad más” – új nyílt levelet írt a lázadó gimnázium

11 komment


Doros Judit
NOL

A mai pedagógussztrájk napján jelentette meg harmadik nyílt levelét a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete. Ők robbantották ki idén januárban a tanári elégedetlenségi mozgalmat, s most idejét érezték annak, hogy összefoglalják, mi történt, merre tartanak a dolgok, bíznak-e még a változásban.

– Szeretünk tanítani – különösen akkor, ha támogató környezeti feltételek között végezhetjük munkánkat. Sokat dolgozunk, amit talán bizonyítanak iskolánk eddigi eredményei is. Első levelünk közel fél évvel ezelőtt, számos korábbi, a fenntartóhoz és üzemeltetőhöz eljuttatott, érdemi válasz nélkül maradt jelzés, sok szakmai vita után született meg. Hangot kellett adnunk félelmeinknek és rossz tapasztalatainknak: nem nézhettük tovább tétlenül az oktatási rendszer egészének, munkánk hatékonyságának romlását – írják.

Tüntetés február 3-án Miskolcon az oktatási rendszer megváltoztatásáért
Tüntetés február 3-án Miskolcon az oktatási rendszer megváltoztatásáért
Veres Viktor / Népszabadság

Elégedetlenségük főként abból fakadt, hogy az adminisztrációs terhek elvették az időt a tanulókért végzett munkától, az életpályamodell igazságtalan bevezetése, bérfeszültségeket okozó hatása pedig megingatta a tanárok lelkesedését. Ugyanakkor a működtetés és irányítás terén rengeteg hiányosság és sok értelmetlen feladat jelent meg, sokat romlott az iskolaépületek állaga, a tanulók versenyeit nem finanszírozta a fenntartó, három éven át egyetlen sportszert, tanszert, könyvtári könyvet nem kaptak, egyéb fejlesztésről pedig még beszélni sem lehetett. Mindez visszahatott a gyerekekre, akiket ennek a rendszernek ki kellene szolgálnia, hogy a tanulást ne feldolgozhatatlan adattömegnek, nyűgnek lássák, hanem élményekkel teli intellektuális kihívásnak, ahol kudarcok helyett sikereket érnek el, s a fáradtság jóleső érzés, nem pedig pszichés elváltozások okozója.

 

– A nyílt levél megjelenésével a társadalomnak köszönhetően megmozdult az állóvíz, ennek ellenére az oktatás döntéshelyzetben lévő vezetői nem ültek le velünk tárgyalni, ehelyett elterelő kommunikációt folytattak. Ezért utcai demonstrációkra volt szükség – folytatták levelükben. Erre már reagált a hatalom, de inkább csak a közhangulatot akarták csillapítani, amikor megszervezték a Köznevelési Kerekasztalt. Ám továbbra sem álltak szóba közvetlenül a problémákat felvetőkkel, a szakma képviselőivel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elhitette a társadalommal, hogy a – negyedéve megalapított – Kerekasztalnál minden problémára megoldást találnak, csak türelemmel kell lenni. A hermanosok közölték: gimnáziumuk képviselői jelen vannak a Kerekasztalnál, illetve annak munkacsoportjaiban, így látják, mi történik itt valójában, meggyőződésük azonban, hogy társadalmi nyomás nélkül a kormányzat csak kisebb mértékű átalakításra vállalkozna, vagy egyáltalán nem foglalkozna a problémákkal. A kapkodó folyamatokat jól jellemzik az elmúlt hetek Klikkel kapcsolatos bejelentései és azok cáfolatai, ami a hozzáértők számára azt jelzi: teljes a zűrzavar a fenntartás terén is. 

Fotó: Kovács Klára / Népszabadság

A hermanos nevelőtestület úgy véli, hogy a munkacsoportokban nagyon lassan haladnak a tárgyalások: egy-két-három hetente 2-3 órát tárgyalnak mindössze, nagyon kevés a napirendi pont, és a kényes kérdéseket tolja a kormányzat. Így például a Pedagógus Foglalkoztatási Munkacsoport az egyik sarkalatos kérdésről, a tanárok kötelező tanítási óráinak számáról még egyáltalán nem tárgyalt. Talán nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével többek között éppen ebben a kérdésben nem akar megegyezni a kormány, így a munkacsoport véleményét inkább nem is kéri ki. 

Nyílt levelükben továbbra is kiállnak a heti óraszámok és a tananyag csökkentése, modernizálása mellett. Megkérdőjelezték az Emmi állítását, hogy több pénzt fordít mostantól az oktatásra. – Valóban soron kívül rendezte óriási tartozásait, de erről is kiderült, hogy a Klik év végén esedékes kereteit szabadították csak fel, nem pedig kiegészítő pénzalapot vittek be a rendszerbe. Ugyanakkor továbbra sincs pénz sportszerekre, taneszközökre, könyvtári könyvekre, folyóiratokra és több országos versenyre. A megfogalmazottak alapján nem látjuk garantálva, hogy a jelenlegi tárgyalások révén megoldódnak majd az oktatás problémái. Hiába indult el a jobbítás érdekében az egész társadalmat megmozgató folyamat, ha felhagyunk mindenfajta akcióval, megnyilvánulással, nem támogatjuk a civil kezdeményezéseket, és ezek helyett csak türelmesen várakozunk. Így nem fognak bekövetkezni a rendszer egészét érintő tovább nem odázható változások. Bár nekünk is elegünk van a „cirkuszból”, mégis muszáj ébren tartani a lángot, ha valóban fontos számunkra az oktatás és az ifjúság jelene és jövője. Most van itt a lehetőség, hiszen a hibák, problémák létét az egész ország megerősítette!

A tüntetéssorozat két vezető alakja, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium közallalmazotti tanácsának az elnöke
A tüntetéssorozat két vezető alakja, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának az elnöke
Veres Viktor / Népszabadság

Így aztán nem marad más, mint sztrájkolunk és demonstrálunk, ha kell, és arra kérjük mindazokat, akik bíznak bennünk, hogy ne adják fel, tartsanak velünk: teremtsünk együtt kedvezőbb feltételeket gyermekeink számára! – összegeztek a nyílt levélben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.