Nem értik, hogyan működik Európa. „Csak” ennyi a baj David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfővel. Nem értik, hogy a vitákat hatékonyan rendezni egyeztetéssel lehet; hogy egy huszonnyolc országból álló szervezetben nem érdemes zsarolni, durcáskodni. Mert akkor az ember a rövidebbet húzza, és otthon persze magyarázhatja, hogy ő a végsőkig harcolt, ez kétes dicsőség lesz.
Rendkívül kétes dicsőség, hogy végül az egész EU-ban csak Cameron és Orbán ellenezte makacsul Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Miközben a pénteki uniós csúcson természetesen őt jelölték a kormányfők, ahogy ez várható is volt.Most őszintén, vajon hány magyar és brit polgár kel és fekszik a gondolattal: istenem, ki lesz az új bizottsági elnök? Pedig Orbán büszkén nyilatkozta egy német napilapnak: „Megígértem a választóimnak, hogy útját állom Junckernek.”
Nem állta útját sem ő, sem Cameron, de az igazi gond nem az, hogy így nem nyugtathatták meg a választóikat, hanem az, hogy komoly politikai károkat okoztak nekik. A brit miniszterelnök olyan agresszíven nyomult a luxemburgi férfiú jelölése ellen, hogy a végén már a szövetségesei, Hollandia és Svédország is kihátráltak mögüle, és sietve közölték, hogy ők bizony rábólintanak Junckerre. David Cameronnal egy táborban lenni kínos, sőt kontraproduktív: idővel mindenki felismerte ezt, a magyar kormány kivételével.
