galéria megtekintése

Veszélyben a sajtószabadság

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 28. számában
jelent meg.

Neelie Kroes
Népszabadság

A szabad és sokszínű média a szabad társadalom egyik alapkövét jelenti, valamint a demokratikus hagyományok érvényre jutásának biztosítékaként is szolgál. A Magyarországon bevezetni tervezett reklámadó azonban azt jelzi, hogy a magyar sajtószabadságot még mindig sok veszély fenyegeti.

Marabu

A reklámadó tervezetét mindössze néhány nap alatt, érdemi vita és egyeztetés nélkül fogadta el a parlament. A reklámadó látszólag a bevételek növelésére szolgál, valójában azonban aránytalanul nagy mértékben sújt egyetlen médiavállalatot, az RTL-t. A vállalat számításai is azt mutatják, hogy egyedül az RTL-re vonatkozna a reklámadó legmagasabb adósávja. A vállalatnak így jelentős veszteségekkel kell szembenéznie, ez akár a működését is veszélybe sodorhatja.

 

A következtetés egyértelmű. Az RTL Klub azon kevés magyar csatorna egyike, amelynek műsoraiban a Fidesszel szemben kritikus hangok is teret kapnak – nehéz más indokot felfedezni a reklámadó bevezetése mögött, mint a vállalat Magyarországról való kivonulásának kikényszerítését. A magyar kormány nem szeretné, ha semleges, külföldi tulajdonú műsorszolgáltató működne Magyarországon, ezért egy igazságtalan adóval megpróbálja lebontani a demokratikus garanciákat és eltávolítani mindazokat, akiket a hatalmára veszélyesnek érez.

A letelepedés szabadsága azonban az egységes piac egyik alapelve. A probléma továbbá nem korlátozódik egy adónemre vagy egy vállalatra: ez az intézkedés ugyanis egy nagyobb, mélyen nyugtalanító folyamat része, amely szembemegy az Európai Unió értékeivel. Az adórendszer nem válhat a megkülönböztetés eszközévé, az adópolitika pedig nem használható politikai fegyverként. A 2010-ben bevezetett új médiatörvény aránytalanul nagy hatalmat adott a magyar média fölött egy olyan testület kezébe, amely politikai befolyás alatt áll.

Neelie Kroes
Neelie Kroes
Thierry Roge / Reuters

Ez ellentmond a magyar alkotmány szabályainak és az uniós jogszabályoknak, valamint veszélybe sodorja az alapvető jogokat is. Később az ellenzéki Klubrádió elvesztette sugárzási engedélyét – bár hosszas és költséges jogi harcok után végül sikerült visszaszereznie azt, ez a történet is rávilágított a magyar médiapiacra jellemző, az Európai Parlament szavaival élve, „elfogult és homályos” pályáztatási gyakorlatra. 2013-ban a politikai hirdetéseket korlátozó jogszabályokat vezettek be. A múlt hónapban pedig elbocsátották egy online hírportál, az Origo főszerkesztőjét, miután a weboldal kirobbantott egy politikai vonatkozású botrányt. Sokan ezt az elbocsátást is a politikai nyomás következményének tudják be.

A felsorolt kritikák egy részére az EU és a nemzetközi közösség nyomására válasz született. Maradt azonban több olyan kérdés, amely továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemrégiben készült jelentése rámutatott, hogy milyen következményekhez vezetnek az említett problémák. A jelentés szerint a tavaszi parlamenti választást megelőzően a figyelemmel kísért tévécsatornák többsége „jelentős mértékben elfogult” volt a kormánypárt iránt, egyetlen kivételként az RTL Klub volt említhető.

Az EBESZ-jelentés továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy „a Fideszhez közvetlen módon köthető üzleti körök növekvő arányú tulajdonszerzése” tapasztalható a médiapiacon. Az így kirajzolódó kép a legjobb esetben is bizonytalansággal és öncenzúrával küzdő médiaszektort mutat, a pesszimista értelmezés szerint viszont pártoktól függő, sőt a kormány által irányított sajtó jött létre. Ilyen környezetben súlyos károkat okoz, hogy a kormány nem vesz tudomást a problémáról: az lenne ugyanis a feladata, hogy aktívan részt vegyen a média sokszínűségét fenyegető veszélyek elhárításában.

A kormányzati ellenőrzés, monopólium és cenzúra azonban Magyarország történetének egy olyan korábbi, sötét időszakát idézi, melynek visszatérését senki sem kívánhatja. A szabad és sokszínű média legfontosabb feladata a kiegyensúlyozott és elfogulatlan tájékoztatás. Az ennek megakadályozására és a széles körű vita elhallgattatására tett kísérlet a magyar demokrácia elleni támadással egyenértékű. A demokrácia és az érte oly sokat küzdő magyar emberek érdekében nem nézhetjük ölbe tett kézzel ezeket a folyamatokat.

Nem Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol ilyen problémák és viták merülnek fel. Különböző hangsúlyokkal és eltérő környezetben, de hasonló kérdések foglalkoztatják a közvéleményt Bulgáriában, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és más országokban is. Ahhoz, hogy a szabad és sokszínű média működését biztosítani tudjuk, Európának rendet kell teremtenie a saját háza táján.

Többféle ötlet is született arra vonatkozóan, hogy hogyan valósítsuk meg mindezt, a Vaira Vike-Freiberga által vezetett, a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó magas szintű munkacsoport is több javaslatot fogalmazott meg jelentésében. Saját szabadságunk és a demokratikus értékek megóvása érdekében ideje, hogy elkezdjünk behatóan foglalkozni ezekkel a javaslatokkal.

Az Európai Bizottság alelnöke

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.