Fruzsina húszéves volt. Alkalmazott abban a kaposvári dohányboltban, ahol a rendőrség szerint április 22-én a kasszában lévő 22 ezer forintért, és hogy később ne ismerhesse fel, halálra késelte őt a 20 éves B. Péter. A gyilkosság óta mind többen követelnek törvénymódosítást, hogy a jövőben ne kelljen lefóliázni és ezzel kívülről láthatatlanná tenni a dohányboltokat. Senkit nem zavar, hogy ilyen törvény nincs is.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még óvatosan fogalmazott, amikor megígérte: ha bebizonyosodik, hogy volt ok-okozati összefüggés a dohányboltok ablakainak lefóliázása és a kaposvári gyilkosság között, maga kezdeményezi a jogszabály-módosítást. Pintér Sándor, a belügyminiszter aztán sietve leszögezte, hogy nincs összefüggés a trafikfólia és a gyilkosság között – ergo: nem kell jogszabályt módosítani.
Aztán sorra megszólaltak a pártok, a szakmai szervezetek, hogy mégiscsak módosítsák a törvényt. A miniszterelnök pedig újra meglebegtette a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Rogán Antal ugyanakkor már azt mondta, „ha a trafikosok védelméhez az kell, hogy levegyék a fóliát, akkor vegyék le… Eddig sem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a fóliázást”. S bár Rogánnak ebben igaza van, nyilatkozata mégis azt bizonyítja, hogy lövése sincs arról, mi és hogyan zajlik dohányboltfronton. Hogy a trafikok dolgozói a kezdetektől aggódtak: a természetes fénytől a fóliázással elzárt helyiség önmagában is nyomasztó, viszont amikor nyílik az ajtó, nem tudhatják, nem rabló lép-e be rajta, ezért állandó stresszben élnek. És láthatatlanná téve támadás esetén sem számíthatnak segítségre. Így akár rendőrjárőr is állhat a trafik előtt, attól még kirabolják.
