És akkor mi van? Így szólt idáig az obligát kérdés, valahányszor arról esett szó, hogy Amerika egyre ingerültebben figyeli, mi folyik itt. Most megtudtuk: akkor az van, hogy előbb udvariasan, aztán nyersebben, végül félreérthetetlen egyenességgel közlik, mi bajuk. És amikor mindez nem éri el a kívánt hatást, előhúznak a farzsebükből valamit, amivel ártani lehet.
A hatás nehezen leírható. Bush elnök hivatkozott, 7750-es számú proklamációja nyomán egyelőre „tíznél kevesebb" magyar hivatalos személlyel és üzletemberrel közölték, hogy nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. Mivel sem az amerikaiak, sem a magyarok nem hozzák nyilvánosságra a listát, így egyelőre az egész magyar kormányra, és az üzleti világ kormányközeli részére a korrupció árnyéka vetül. Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, pont ez volt az amerikai szándék.
A magyar kormány megint elnézett valamit. Nem vette észre Barack Obama minapi beszédének azt a passzusát, amelyben a civil szervezeteknek az amerikai külpolitika középpontjába állításáról volt szó.