Szeptembertől drámai változások várhatók a szakközép-iskolai (új nevükön szakgimnáziumi) képzésben. A legtragikusabb ezek közül az, hogy a szakközépiskolákban szinte teljesen felszámolnák a földrajzoktatást. A Magyar Földrajzi Társaság tiltakozó petíciót adott ki, melyet eddig több mint 9600 szimpatizáns írt alá, és melyhez közel 300 hozzászólás érkezett. A hozzászólások is megerősítik, hogy a földrajznak az általános műveltségben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen! A földrajzi ismeretek ezer szállal kapcsolódnak a mindennapi életünkhöz, nélkülük nem tudunk eligazodni a világban. A földrajz nem csupán fogalmakat és ismereteket, hanem szemléletet és értéket is közvetít. „Illik tudni", hogy Arany János írta a Toldit, mint ahogy azt is, hogy Tokaj a boráról híres. A közműveltség része kell legyen ez is, az is. A földrajznak kulcsszerepe van a hazaszeretetre nevelésben is, hisz hogyan szerethetné az a hazáját, aki nem is ismeri?
„Annak, aki jól ismeri Magyarország részeinek képét, tájainak gazdagságát, városainak jellegét, a hazai föld szebb lesz, tágasabb lesz, nagyobb lesz, tehát kedvesebb is lesz. Több féltése és több terve fog kapcsolódni ehhez a szóhoz: Magyarország" – írta Széchenyi István.
A földrajz kiemelt szerepet kell kapjon a környezeti nevelésben is, hisz nélkülözhetetlen a globális környezeti problémák, a klímaváltozás, a globális gazdasági és társadalmi folyamatok megértéséhez. A földrajz szintetizáló tudomány. Egyedüli a középiskolákban tanított tudományok között, mely egyszerre mutatja be a maga összetettségében bolygónkat, összekapcsolja a természeti és társadalmi folyamatokat. A középiskolás korosztály képes a leginkább e szintézis megalkotására!
A földrajz már rég nem a lexikális ismeretek bebiflázásáról szól, mint 30-40 éve, hanem sokkal inkább oknyomozó jellegű, problémaorientált tantárgy. Tartok tőle, hogy a döntéshozók csak a régi, leíró jellegű, „Hol van?" típusú földrajzra emlékeznek – hiszen azon nőttek fel. A mai középiskolai földrajzoktatás sokkal inkább a „Miért?" és a „Hogyan függ össze?" kérdésekre keresi a választ. A földrajz teljes megújulása még nem zárult le, de jelentősen előrehaladt az utóbbi évtizedekben.
