galéria megtekintése

Válasz

8 komment

A szerk.

A nemzeti együttműködés rendszere komplett története során aligha találkozott olyan erős mondattal, amilyennel Pilz Olivér lepte meg Orbán Viktor miniszterelnököt. A miskolci tanár arra a felvetésre, hogy sötét erők biztatására lépett elő, s kezdett tiltakozni, csupán annyit mondott: „Mögöttem csak egyvalami áll: a tábla az iskolában."

Ott van benne minden, a ke­serűség, a helyzet méltatlansága, a kilátástalanság elleni lázadás, a rendíthetetlenség. A legfontosabb szakmák egyikének elidegeníthetetlen igazsága, hogy minőségi oktatás nélkül nincs jövője az országnak. Meg ott van az a megrendítő tapasztalat, hogy van kormány, amelyik el meri venni egy nemzedék jövőjét, azoknak a srácoknak az esélyét, akik hisznek abban, hogy érdemes iskolába járniuk, mert úgy tudják, ha tanulnak, előrejuthatnak, könnyebb lehet nekik, mint a szüleiknek volt.

Úgy tudják, ha belegebednek, hogy utolérjék azokat, akik az elitbe születnek, magántanárokkal gyakorolnak, digitális csúcseszközöket használnak, tán sikerülhet. Ezt a reményt tagadja el a kormány, amikor kivérezteti az oktatási rendszert. Pedig aki nem az oktatásra fordít minden erőforrást, ami elérhető, az nem hisz Magyarország jövőjében.

 

Mi több, ellene tesz.

Ez ennek a kormánynak a felfoghatatlan árulása, amely ellen most felálltak ezek a bátor tanárok, s nyomukban szülők, diákok. Mindazok, akik nem hajlandók lemondani a reményről. Mert mindannyian mindennél jobban szeretik azokat, akikért a pedagógusok mindennap kiállnak a tábla elé: a gyerekeket.

Vagyis a hazájukat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető