Gyorsan reagált a kormány a katonahiányra. Toborzásra hívja be a közmunkásokat. Aki nem jelenik meg a toborzáson, elveszíti jelenlegi munkáját, s legalább hatvan napra törlik az álláskeresők nyilvántartásából is. Az is lehet, hogy kilencvenre.
Eddig sem volt titok, hogy a kormány saját kitartottjaiként bánik a közmunkásokkal. Teljes értékű munkavállalónak csak akkor számítanak, amikor a statisztikák alanyaként veszik számba őket. Egyébként saját sorsuk alakításában sem kompetensek, foglalkoztatásukra is csak azért van szükség, hogy megtanulják: reggel hatkor felkelünk, megmosakszunk, megreggelizünk, bemegyünk a munkahelyünkre, dolgozunk, hazamegyünk, játszunk és tanulunk a gyerekkel, közösen megesszük a vacsorát, a sporttévé egyperceseiben meghallgatjuk a migránsok legújabb gonoszságait, teljesítjük demográfiai kötelezettségeinket, majd nyugovóra térünk.
Így lenne ez békeidőben, de a mi hazánk örökös hadszíntér, így a közmunkásoknak is ki kell venni részüket a haza védelméből, mégpedig szerződéses katonaként, hiszen így sokkal jobban lehet parancsolni nekik, mint ha civilként segítenék győzelemre szorgos népünket Brüsszel, a migránsok, a „rezsik”, s a ligetvédők, a civilek elleni szakadatlan harcában.
