galéria megtekintése

Tüntess, harcolj vagy menekülj!

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 23. számában
jelent meg.

Horváth Aladár
Népszabadság

A jövő évi költségvetés kimondta a halálos ítéletet a kínzó nyomorban tengődő szegényekre. Jövő márciustól a kormánytöbbség az állami (rendszeres, ápolási, lakástámogatási) segélyeket megszünteti, a segélyezéssel kapcsolatos feladatokat pedig a forráshiányos önkormányzatok hatáskörébe utalja. Hogy milyen jogcímen, ki és milyen nagyságrendű segítséget kaphat majd, azt a szűkös helyi büdzsére és a helyi hatalmasságok kénye-kedvére bízza. Ezzel újabb tíz- és százezrek fognak kikerülni a minimális ellátásból is, legalább egymilliónyi embert halálra ítél, további hárommilliót „az utcán hagy” – ahogy Bogár László kormányzati főideológus jövendölte – a korrupt, milliárdos elit.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ez már nem tekinthető egy népnyúzó intézkedéssorozat újabb állomásának, ez már a népirtás fogalmának körébe tartozó politika. Különösen, ha hozzávesszük a közmunkaszolgálatot („szabaddá tesz”), a cigány gyerekek elkülönítését törvényerőre emelő politikai gyakorlatot, a romák civil-emberijogi és nemzetiségi intézményeitől való megfosztását, a városi cigánygettók és a falusi cigányrezervátumok zártságát, vagyis a teljes körű szegregációt: elmondható, hogy intézményesült a magyar apartheid.

 

Miután semmiféle ésszerű közgazdasági érv nincs az alig 40 milliárd forint „megtakarítása” mögött, hiszen „Magyarország jobban teljesít” – ez alig három futballstadion ára, töredéke annak, amennyibe a várbeli rezidencia kerül nekünk, vagy amennyi éves megbízást kap a Közgép, vagyis annyi, amennyit egy jól teljesítő magyar vállalat vezérkara, pár ember hazavisz –, tehát csakis végiggondolt politikai érdekek állhatnak a döntés hátterében. Ezt erősíti az uszító kormányzati kommunikáció, mely szerint az indokolja a szigorítást, hogy ne lehessen a posta előtt a szociális támogatás kifizetése napján „hatalmas dzsipekkel megjelenni”. Amennyire ismerhetjük a korrupt keleti posztszovjet vagy távolabbi banánköztársaságok „természetrajzát”, joggal feltételezhetjük, hogy tudatos bűnbakképzést, gonosz és aljas machinációt terveztek meg a magyar kormánypolitika boszorkánykonyhájában.

Ugyanis ha nincs, és még inkább nem lesz annyi pénz sem egy családban, hogy reggelit, takarót, ne adj isten: gyógyszert vegyen a kisgyermeknek, akkor a szülő választás elé kerül. Éhezés, betegség, kínszenvedés, korai halál, vagy a bűncselekmény. Amelynek következménye a lebukás és így börtön. Aztán még lejjebb sodor az „önkéntes spirál”: drog, prostitúció és erőszak. Ha pedig megnő a bűnesetek száma, akkor maga a társadalom fogja követelni a még keményebb fellépést a bűnözőkkel szemben, hozzájárulva a szabadságjogok további korlátozásához, a „kékfényes” hírek pedig rendre el fogják vonni a figyelmet az igazi bűnösök felelősségéről.

S mivel nem kétséges, hogy a legelnyomottabb és legjobban szemmel tartott cigányok körében lesz a legtöbb felderített bűncselekmény, és a média is ő tőlük jön izgalomba, bizonyossággal állítható, hogy a felheccelt cigánygyűlölet olyan mértékig gyúanyag lesz a hatalom kezében, hogy bármelyik pillanatban zavargásokat, „szükségállapotot” lehet provokálni, és akkor már másra sem fog figyelni a nép, mint a „rendbontók” leverésére.

Azoknak, akik nem haszonélvezői ennek a rezsimnek, és akik nem akarnak megalázva, kínok közt élni, 20 évvel korábban halni, vagy hosszú, gyötrelmes éveket a börtönökben tölteni, két utat javaslok: menni vagy harcolni.

Kedves sorstársam! Ha nem hiszel a változásban, a korrupt és apartheid rendszer lebontásában és helyére egy élhető ország felépítésében, továbbá megteheted – menj, keress átmenetileg vagy véglegesen új hazát! Olyat, ahol az értékeidet nézik, s nem a bőrszínedet, ahol számítanak a tudásodra, a munkádra, ahol a gyerekeid biztonságban és mosolyogva fejlődhetnek, ahol van értelme a küzdésnek, ahol azonos lehetsz önmagaddal. Ha nincs jó szakmád, nyelvtudásod, pénzed vagy éppen erőd, lelked itt hagyni a téged semmibe vevő hazát, vagy hiszel önmagadban, a változás esélyében, és a talpadon állsz, akkor küzdjél, harcolj egy új rendszerváltásért, egy új köztársaságért, amely minden állampolgára számára otthon lehet, így a számodra is!

Mindkét döntés nehéz, de akik méltósággal szeretnek élni, azoknak dönteni és lépni kell. Akik az itthonmaradást választják, azok kapcsolódjanak be a népi ellenállási mozgalmakba, az új civil csoportosulásokba, megalakuló pártokba! És vegyenek részt a tömegdemonstrációkon: legyenek láthatóak a romák! Ennek is van perspektívája, mert minden gonoszságra épülő hatalomnak egyszer össze kell roskadnia. Csak reménykedni tudunk, hogy a küszöbön álló káosz és belháború ártatlan embereket nem fog maga alá temetni. A régi helyére pedig egy új alapokon nyugvó Köztársaság épül majd, ezúttal a cigányokkal közösen.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.