Miközben szép lassan profi összeszerelő üzem lesz az országból, és némiképp érthetetlenül a kkv-export bővülésétől várja az állam az áttörést, szép csendben egy vállalat olyasmit csinált, amire nemcsak itthon, de a régióban sem nagyon volt még példa. Szívós, kemény, évtizedekig tartó munkával sikerült elérnie a Richter Gedeon gyógyszergyárnak, hogy beléphet az Egyesült Államok piacára. Ez a legnagyobb európai vállalatoknak sem megy könnyen.
Persze, aki figyelemmel követte a céget, az most csak bólint: megmondtam. Aki bízott a vállalatban, és jegyzett a papírjaiból, most duplán örülhet. Miközben ugyanis a régiós indexek 2015-ben elég gyatra teljesítményt mutattak, a Richter – teljesen elszakadva a piaci trendektől – történelmi rekordszintre emelkedett. No igen, történelmi tettekhez történelmi árfolyam is dukál. Ennek köszönhető javarészt az is, hogy a világ egyik legjobban teljesítő tőzsdéje volt tavaly a budapesti.
Pedig korántsem kapott ehhez támogatást a szektor. Az elmúlt években pluszteherként kellett cipelni a gyógyszergyári különadókat, s nem segített az sem, hogy az innovációt is főleg kommunikációs szinten támogatta a mindenkori állam. De ez sem volt akadály a tudás előtt.
