Trump titka

A Fülöp-szigetekiek a jelek szerint többre tartják az erős kezet, mint a koherens gazdasági programot vagy pláne a demokráciát, az emberi jogokat. Ismerős? Európában ugyanez a tendencia, és bár ez persze nem Délkelet-Ázsia, azért itt is vannak bizonyos hagyományok, amelyekhez szükség esetén vissza lehet nyúlni. Pár éve, amikor még a cigányok jelentették „a” problémát, egyesek a csendőrségben vélték megtalálni a csodaszert. Most, hogy a közel-keleti menekültek, a népszavazás és a Magyarországon készült fotókon különösen pikánsan mutató szögesdrót van divatban.

Sokan keresik az aggasztó tendencia okát. Persze a gazdasági válság sem használt, de a lakosság olyan térségekben is a régi politikai pártok ellen fordult, ahol nem esett vissza lényegesen az életszínvonal. A magyarázat alighanem több tényező egybeesése, de a legfontosabb a gazdasági és az informatikai globalizáció. Az embereket már maga a világ is megrémíti, de főleg a válságok, amelyeket a médiának hála gyakran a valóságosnál is közelebbinek és nagyobbnak vélnek. Amikor a kőolaj ára emelkedőben volt, egyes „elemzők” hordónként két-, sőt, háromszáz dollárról kezdtek beszélni, amikor csökkent, a húsz, sőt tíz dollárt sem tartották elképzelhetetlennek. A mostani 46-50 dollár senkit nem érdekel.

Ahhoz, hogy valaki bekerüljön a sajtóba, nagyot kell mondani, ütőset, durvát. Ahhoz, hogy az emberek felkapják a fejüket és megjegyezzék, egyszerűt. Falat emelünk, kerítést húzunk, s az ijesztő idegen kint marad. Trump azt ígéri, hogy ha megválasztják, minden jó lesz, sőt nagyszerű. Hát nem erre vágyik mindenki? A francba a részletekkel! Csak ellenség legyen, a többi megoldódik magától!

A második világháború utáni nemzedékek emlékeiben még élénken éltek a 30-as évek szép szólamai és a keserű vég. Azt követően évtizedekig természetes volt, hogy jobbról és balról is rendre okos, mérsékelt politikusokra szavaztak. Lehet, hogy egyszerűen túl régen volt 1939.