A közelmúlt felelőtlen ellenzéki hisztériakampányai a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül sajnálatos módon meghatározták a közbeszéd tematizálásának stratégiai irányát az elmúlt hét folyamán. A bukott baloldal és csatlósai által gerjesztett, a külföldi érdekek zsoldjában álló álcivil szervezetek és médiákumok által is támogatott gyűlöletkampány céltáblája az elmúlt kétezer év legjobb minőségű hazai jegybankelnöke, a minden szempontból megsüvegelendő Matolcsy György.
Az aljas támadások ezúttal sem álltak meg a magyar pénzügyi rendszer romba döntésének és a minél rosszabb, annál jobb szándékánál, hanem egyszersmind célba vették a jogállam alapvető intézményeit, a független magyar ügyészség, a független magyar bíróság és a független magyar rendőrség talpig becsületes és minden körülmények között helytálló dolgozóit, mondván, Polt Péter legfőbb ügyésznek vizsgálatot kellene indítania iksz meg ipszilon ellen. Pedig Kósa „Doorstep" Lajos, a népszerű stand-up közgazdász minden részletre kiterjedően tisztázta az alaptalan rágalmakat. Szó szerint idézzük: „A probléma az, hogy az alap... az MNB által alapított alapítványok mégiscsak közpénz... ha azt feltételezzük, hogy azok közpénz... -ként viselkednek, akkor... akkor... akkor viszont nem lehetnek alapítványok, mert az alapítvány esetében a tulajdonos vagy az alapító által adott pénznek a semmilyen tulajdonosi viszonyrendszerét, jellegét nem őrzi meg, ezért az alapítványi pénz helyesen egyetlen módon értelmezhető: az alapítványi pénz – alapítványi pénz."
Sakk-matt.
