Értem én, hogy aki most fizetett ki önrészmilliókat egy földárverésen, majd még évtizedekig nyögi a kedvezményes hitel részleteit, maga szeretné szedni a földje hasznát. Lehetőleg piaci alapon. Aki állami földhöz jutott, szabadulna ezért a filléreket fizető bérlőtől, de legalábbis tisztességes bérleti díjat követelne tőle, nem úgy, mint anno az állam, amikor sok-sok évre bérbe adta a birtokokat. Mert így gondolkodik egy felelős gazda. Ebből egyenesen következik, hogy nem voltak jó gazdák, tulajdonosok, akik nevetségesen olcsón bérbe adták az állami földeket.
Mentségükre legyen mondva, akkor még az volt a ki nem mondott cél, hogy a csókosok (holdudvar, baráti-családi gazdálkodók, a fejőnői karrierre vágyó miniszterelnökségi jogász kislányok és még túl sokan mások) földhöz juthassanak. De miután a sok földet bérlő Simicska Lajos nyilvánosan leszólta Orbánt, megváltozott a koncepció. Ma már a földet a gazdának program a módi. Azonban a határozott ideig tartó évtizedes bérleti szerződéseket nem könnyű felbontani. Azok, akik nem a saját bérleményüket vásárolták meg, várhatják, mikor vehetik birtokba a földjüket.
Csinálhatta volna mindezt tisztességesen is a kormány. Bejelenthette volna, hogy meggondolta magát, mert az alacsonyan szabott bérleti díjak miatt az államnak nincs komoly bevétele, és az alacsony bérleti díj dacára a rendszer nem szolgálja az erős gazdatársadalom kialakulását. Újragondolták tehát a földpolitikájukat, és a bérbeadás helyett inkább eladják a szántókat. Ám ez esetben nekik kellene kártalanítani a kirúgott bérlőket. Nekik, vagyis az adófizetőknek, milliárdokból.
