Csupán az a bökkenő, hogy a végül a parlament elé terjesztett javaslat módosult néhány ponton. Igaz, az Országgyűlés helyett újra a bíróságok döntenek majd az egyházak bejegyzéséről, ami kétségkívül pozitívum, az egyházak bejegyzési feltételeit viszont a végtelenségig összekuszálták. Ha így marad a szabályozás, akkor újabb szörnyszülöttet hoz világra a KDNP-vel dúsított Fidesz.
Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tagjai igazán büszkék lehetnek magukra. Mintha e témakörben az elmúlt évek összes kormányzati mesterkedése legfőként arra irányult volna, hogy őket kigolyózzák az „államilag elismert” egyházak sorából.
Nincs másként most sem. A szürreális követelmények és az igencsak tág értelmezési keretet kínáló, nehezen megfejthető rendelkezések szövevényéből egyedül az a szándék olvasható ki, hogy a Fidesz-kormány szeretné valahogy periférián tartani ezt a folyton kellemetlenkedő társaságot, amely nem lebecsülendő veszélyt jelent, hisz már a Kádár-korszakban sem volt hajlandó behódolni a hatalomnak.
Balog Zoltán miniszter a minap azt nyilatkozta a Népszabadságnak: amennyiben a politikát közéleti felelősségként értelmezzük, akkor egyetért azzal, ha az egyházak politizálnak.
Közben a jobboldal vádként fogalmazza meg Iványi Gáborral szemben, hogy valójában nem is lelkész, hanem politikus. Valószínűleg ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy ellenzéki demonstrációkon szerepel. Iványinak erre az a válasza, hogy amikor indokoltnak látta, beszédet mondott a Gyurcsány-kormány ellen is. A bibliai mintát próbálja követni: „Jézus azok ellen szólalt fel, akik irgalmatlanok voltak szociális kérdésekben, és akik az isteni elvekkel szemben a gazdagok pillanatnyi politikai, gazdasági érdekeit szolgálták ki a törvényhozásban.”
Lehet vitatkozni velünk, de határozottan az a véleményünk, hogy Iványi Gábor hitelesen képviseli a jézusi tanításokat. Ha pedig így van, akkor a kormány bosszúhadjáratán sincs mit csodálkoznunk.
