– A radikalizálódás hihetetlenül gyors, a katalizátor általában egy közeli mecset vagy az internet. Néhány hét, esetleg hónap alatt eljuthatnak odáig, hogy menni akarnak – állítja Preben Bertelsen, az aarhusi egyetem pszichológiaprofesszora. – A felszínen úgy tűnik, ezek a fiatalok tökéletesen beilleszkedtek a társadalomba. Jó iskolába járnak, biztos a családi hátterük. Kicsit mélyebbre nézve azonban kiderül, hogy a mindennapjaikat végigkísérte az alig észrevehető rasszizmus, az érzés, hogy mások, mint a többi dán. Az otthon látottak és az új ország kultúrája közé ragadtak, és válaszokat keresnek a kérdéseikre – nyilatkozta Dániából.
Az államok megoldásaiban két út körvonalazódik: a kemény kéz és az integrálás. Németország, Ausztria és Franciaország a kemény fellépés híve. Ők a terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények kriminalizálásával és akár több tízéves börtönbüntetésekkel próbálják elrettenteni az esetleges elkövetőket.
Dániában azonban a szokásos „Kár volt őket befogadni!” felkiáltásból nem az ragadta meg a figyelmet, hogy kár volt, hanem, hogy milyen mértékben sikerült ezeket az embereket a társadalomba integrálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy e tekintetben az európai intézményrendszer csődöt mondott.
Aarhus az a dán város, ahonnan lakosságarányosan a legtöbb dzsihadista indult el a Közel-Keletre 2012-ben és 2013-ban. A helyi önkormányzat válaszként az „Aarhus-modell” keretében a helyi rendőrséggel, a titkosszolgálattal, az iskolákkal, a kisebbségekkel és az érintett családokkal összefogva alkot hálót a megelőzésre és a visszatérők deradikalizálására. A módszer alapvetően működni látszik. 2014-ben egyetlen ember ment el innen elvi alapon a Közel-Keletre, míg egy évvel korábban még harminc. A családok és az iskolák megtanulják, hogy mik azok a jelek, amikre figyelniük kell, mint például a hirtelen megjelenő vallásosság vagy politikai érdeklődés. A visszatérők pedig segítséget kapnak a továbbtanuláshoz, munkakereséshez, de vallási nézeteikről is beszélgethetnek mentoraikkal.
Európa lassan kezdi belátni, hogy amivel küzd, az nemcsak a terrorizmus, hanem egy eddig elhanyagolt, sokrétű társadalmi probléma. Ha Európa nem tanul korábbi hibájából, akkor a jelenlegi menekülthullám csak súlyosbítja a meglévő társadalmi konfliktusokat.
