Egyszerre kétezer menekült próbált meg áttörni a franciaországi Calais-ban a kerítésen és bejutni a Csalagút állomására, hogy onnan valahogy átvergődjenek Angliába. Kitört a pánik, mi lesz az Európába induló brit nyaralókkal, ha ez így folytatódik. Kicsi pánik, legfeljebb akkora, mint amelyet mi itthon érezhetünk. Menekülők nálunk is még egy jó darabig lesznek, sokan mennek, még többen jönnek. Szerda délben is békésen üldögéltek családjaik a Keleti pályaudvar előtt. Hozzánk is jöttek valahonnan. Szembesítenek vele, hogy az oly távolinak látszó konfliktusok is elérnek már hozzánk, akarjuk, nem akarjuk, részesei vagyunk.
A kölcsönös függőség itt mutatja meg magát, és semmiféle drótakadály nem tüntetheti el. A kerítés azért is csupán jelkép, mert kifundálói jól tudják, mennyire kevéssé hatékony, de bíznak benne, hogy napi politikai céljaikat valamennyire segíti, elhiszik róluk majd híveik, hogy az ő biztonságukat védik. Eközben Törökország és Szíria határán újabb katonai műveletek, bombázások készülődnek. Szíriában az állam szétesett, akik eddig belső menekültek voltak, most a határ túloldalára készülődnek. Harc van Irakban, ahol az Irán által kiképzett síita különítményeket vetik be a szunnita Iszlám Állam ellen. Sorolhatnám tovább a kóros gócokat a még magyar turistaszemmel is belátható térségben. A Földközi-tenger déli partján kivételnek számítanak a békés területek, de Afrika sok állama is káoszba borult.
Ahogy látom, erre a helyzetre szinte nincs válasz. Az egyik próbálkozás az ún. Európa-erőd. Legyen körkörös védelem, zárjuk ki a felénk hajózó, menekülő üldözötteket, éhezőket, oldják meg ők a problémáikat! Csakhogy az erőd-Európa már nem lenne olyan hely, ahol élni érdemes. A másik megoldás hívei rendet csinálnának a viszálykodók között, majd megszállnák globálcsendőrként a szétpofozott országokat, hogy megtanítsák őket a demokráciára és piacgazdaságra. Láttuk, miként ment ez a Balkánon. Lehet a fenti két módszert elegyíteni, helyi erőkkel, hatalmakkal rendet csináltatni. És mindehhez jönnek még nem geopolitikai, hanem eszmei mozgatók is. A világ bajainak ugyanis nem csak gazdasági okai vannak, néha az eszmék önállóan lesznek romboló erővé, s az ideológiák az emberek tapasztalatait is legyőzik.
