Szavazatmentés másként

2016-09-05 08:05:00

A világháló használatának általánossá válása óta visszatérően felmerül a gondolat, hogy voksolhassunk az interneten keresztül is. Ez 2014-ben azért vált különösen aktuálissá, mert az akkori parlamenti választáson szavazhattak első alkalommal a határon túli, tehát az egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgárságot nyert honfitársaink. Ráadásul privilegizált helyzetbe kerültek, hiszen elég volt egy levelet feladniuk, míg az állandó hazai lakóhellyel rendelkező, de a külföldön dolgozó vagy tanuló magyarok kizárólag személyesen, a külképviseleteken gyakorolhatták a választójogukat.

Meglepően nagy arányban éltek is a kettős állampolgárok ezzel a lehetőséggel: az akkor saját kérelmére névjegyzékbe vett 193 ezer emberből 128 ezer szavazott, ráadásul 122 ezren a Fideszt támogatták. Pontosan ennyi voks kellett ahhoz, hogy a kormányoldal megőrizze a 2010-ben megszerzett – igaz, azóta elvesztett – kétharmados többséget. Ezzel szemben a követségeken alig több mint 24 ezren jelentek meg, miközben akkor ennél biztosan jóval többen tartózkodtak külföldön.

Mára több mint félmillióra teszik azok számát, akik – bejegyzett lakcímük feladása nélkül – hosszabb-rövidebb időre elhagyták az országot. Vagyis kétszer annyian vannak, mint a határon túli magyarok. Egyre fontosabbá válik, hogy az ő szavukat is halljuk, ha polgárait szavazni hívja az állam.

A legutóbbi parlamenti választás egyértelműen azt mutatta, hogy a kettős állampolgárok adott esetben eldönthetik az anyaországban élők és adózók helyett akár a választás kimenetelét is. Nem kizárt, hogy a kvótareferendumon is fontos szerephez jutnak: több mint kétszázezer szavazatuk jól jöhet az érvényességhez. Velük szemben áll viszont öt-hatszázezer ember, aki nemigen fog szavazni, mert a többségük biztosan nem vállalja az ezzel járó tortúrát, vagyis a többórás utazást, illetve az esetleges sorban állást.

Ennek most nincs különösebb tétje, mert szülessék bármilyen eredmény, az unió közös bevándorláspolitikáját egy népszavazással nemigen lehet befolyásolni. Nem egészen két év múlva viszont parlamenti választás lesz, és akkor a félmillió ember voksa már sok mindent befolyásolhat.

A kétharmadot mindenképpen, de a külföldön élők hozzájárulhatnak akár a jelenlegi hatalom leváltásához is.

Feltéve persze, hogy nem tekintik másodrendű állampolgárnak őket. Október 2-ig már biztosan nem történik semmi, de 2018 tavaszára csak ki lehet találni valamit. Sokat nem is kell gondolkodni ezen, hiszen a levélszavazás 2014-ben már működőképesnek bizonyult. Vagy jöhet az internetes voksolás.

Hogy ennek biztonsági kockázatai vannak? Igen, pont annyi, mint a levélben történő szavazásnak. Nem tudni, hogy ki rajzolja be az ikszet, s azt sem, érvényesült-e a titkosság elve, vagy esetleg fogta valaki a választásra jogosult kezét. Aki még ennél is jobban akar aggódni, ma is félhet attól, hogy valaki manipulálja a szavazatösszesítő rendszert. Ennyi veszélyt talán érdemes vállalni, ha cserében bárki bárhonnan könnyedén leadhatja a voksát. Az meg legyen a Fidesz baja, ha attól tart, hogy a külföldön dolgozó magyarok nem a mostani hatalomra szavaznának.

álláspont

megosztom twitter kinyomtatom