Szakadék

Kis megye, kis megyeszékhely. Hol másutt, ha nem itt? Talán így okoskodott Orbán Viktor, amikor salgótarjáni látogatásakor 2012 decemberében belengette, hogy 2014-re a városban teljes lesz a foglalkoztatás. Csak az nem dolgozik majd, akinek büdös a munka, és aki annyira elitta az eszét, hogy tisztes fizetés helyett szívesebben tengeti állandó kiszolgáltatottságban, nyomorúságos segélyekből az életét.

Ahhoz, hogy a miniszterelnöki álom valóra váljon, a nógrádi megyeszékhelyen néhány ezer embert kellett volna legalább közmunkához juttatni. De ez sem jött össze. Még csak azt sem állíthatjuk, hogy a salgótarjániak mérhetetlenül csalódottak és dühösek lennének. Inkább fásultak. Ennek egyszerű oka van. A helybéliekkel beszélgetve senkivel nem találkoztunk, aki egyetlen pillanatra is komolyan vette volna a kormányfő szavait.

Úgy érzik, a politikusok bejelentéseivel – pártállástól függetlenül – tele a padlás. Jobb oda se figyelni. Pedig a salgótarjáni esetből azért következik néhány kérdés. Mennyire lehet hitelt adni a miniszterelnök ígéreteinek? Annak például, hogy a kormány egymillió új munkahelyet teremt (cél az ötmillió elérése), és nem csupán hébe-hóba, esetleg imitt-amott, hanem Magyarország egészében megvalósul a teljes foglalkoztatás.

Ha kicsiben sem sikerült, mondjon valaki egyetlen halovány okot rá: miért sikerülne országos méretekben? Amikor a kormány közölte, hogy senkit nem hagy az út szélén, a népnyelv rögtön nekilátott a viccgyártásnak. „Persze hogy nem hagynak. Mindenkit belelöknek a szakadékba.” Bár lenne benne perspektíva. Közmunkások segíthetnének ki onnan mindenkit, teljes foglalkoztatottságban.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.