galéria megtekintése

Szabad a szerűség

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 08. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

Szigethy István, egykor az SZDSZ egyik legaktívabb képviselője, felhívta azokat, akik liberálisnak érzik magukat, hogy emlékezzenek meg a magyar szabadelvűség napjáról. Megtettük!

Június 6-án alakítottak először pártot a liberálisok Magyarországon 1847-ben. Ez volt a konzervatívokkal szemben álló Ellenzéki Párt, Kossuth, Petőfi, Eötvös, Deák, Jókai, Batthyány pártja, mely alakulásakor Ellenzéki nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat kulcsszava az „ellenőrködés”, melyet az ellenzéknek a haza üdvére a kormánnyal szemben gyakorolnia kell. Kivált akkor, ha ez a kormány nemigen felel meg azoknak az alkotmányos, jogállami normáknak, melyek maradéktalan átvételét a fejlettebb Nyugattól a haza legjobbjai a haza legfőbb érdekének tartottak.

A nyilatkozat megállapította, hogy a kormány „idegenszerű... befolyás alatt áll”, mert olyan abszolutizmusra törekvő Monarchia alá vagyon rendelve, mely „alkotmányos formáinkat... alkalmatlankodóknak szereti tekinteni, s az alkotmányos életnek nem épen barátja”. Nem látszik, hogy a kormánynak szándékában állna „mindenkor és mindenben tisztelni azon korlátokat, miket hatalmának az alkotmány szabott”.

 

A nyilatkozat felhozza a törvényesség és az alkotmányosság súlyos sérelmeit, követeli az alapvető politikai jogokat, a nyilvánosságot minden tekintetben, az egyesülés, a gyülekezés, a sajtó szabadságát. Ez a liberalizmus abban a befogadó értelemben volt nemzeti, hogy az ország minden polgára számára azonos jogokat, törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést követelt, s nem fogadta el a politikai közösségből való (korábban magától értetődő) kirekesztést semmilyen rendi, származási, világnézeti alapon. Az Ellenzéki nyilatkozat 150. évfordulóján, 1997-ben a Fidesz is Ellenzéki nyilatkozatot adott ki, az ellentétére hamisítva az eredeti szellemét.

A párt politikája ekkor vett élesen antiliberális fordulatot. Vezetőik beszédeit a nemzeti önérdekűség (azaz öncélúság) eszméje uralta. Radikálisan tagadták azon normák egyetemes érvényét, amelyek honosítására az eredeti Ellenzéki nyilatkozat kibocsátói az életüket feltették. Kitagadták a nemzetből azokat, akikben ezen egyetemes normák képviselőit látták. Így minősítették idegenszerűnek az akkori kormányt. A jelen legjelentősebb magyar liberális teoretikusa, Kis János a Mi a liberalizmus? című kötetében – mely már második kiadásban jött ki a könyvhétre – hevesen bírálja a multikulturalizmus posztmodern felfogását mint ami „végzetesen lejáratja a multikulturalizmust”.

Azt a multikulturalizmust járatja le, amelyben egyetemes jogállami és emberi jogi normák biztosítják minden egyén és közösség szabadságát, méltóságát, tradícióinak, hitének, nyelvének, különállásának megélését. A multikulturalizmus posztmodern eltorzítása szerint ugyanis egyetemes érvényű elvek, normák nincsenek, minden kultúra öntörvényű; az alkotmányosság, jogállamiság, demokrácia, emberi jogok stb. csupán a Nyugat kultúrájába illenek, akik ilyesmit akarnak ránk erőltetni, idegenszerű kozmopoliták. Ez a Fidesznek való álláspont. És nem a világszabadságról papoló, idegenszerű Petőfi (Petrovics) Sándoré.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.