galéria megtekintése

Súlycsoportok

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 31. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Mi az, hogy sok az a tizenkét év? – háborodott fel Éric Halphen, amikor a szemére vetették: a „semmiért” ennyi időt emésztett fel a Jacques Chirac elleni nyomozása a volt államfő pártja, az RPR fiktív városházi állásai miatt. Az eljárást a Párizst tizennyolc éven át irányító konzervatív politikus akkor megúszta, Halphent 2011-ben pedig levették az ügyről. Ez utóbbi azért nem ért véget, tíz évvel később Chiracot két év felfüggesztett szabadságvesztére ítélték. Történelmet írt a bíróság: az V. köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy – igaz, már nem hivatalban lévő – köztársasági elnököt ilyen büntetéssel sújtsanak. Tegyük hozzá, Chiracot 1995, azaz államfővé választása óta kilenc büntetőügyben citálták (volna) büntetőbíróság elé, de az elnöki immunitás jórészt megvédte. S bár „egész Párizs” tudta, hogy „erősen érintett” e korrupciós botrányokban, a legtöbb ügyet bizonyíték hiányában ejtették.

Chirac ügyei eltörpülnek Silvio Berlusconiéi mellett. A médiavállalkozóból lett exkormányfő ellen több mint két tucat ügyben indult eljárás. A vádak a kenőpénzek fizetésétől kezdve a hivatali hatalommal való visszaélésen és pénzmosáson át egészen a kiskorú elleni szexuális erőszakig terjednek. Perek, fellebbezések hosszú sorozata után végül adócsalásért ítélték el, a büntetését végül egy év közösségi munkával „ledolgozta”. Berlusconit szintén az immunitása védte, meg (elsősorban) pártjának parlamenti képviselői, akik addig módosították a törvényeket, amíg az ügyek egy részét elmosta az elévülés.

Ennyire tehetetlen lenne az igazságszolgáltatás? Nem bírnak a nagyvadakkal? Miközben a média fokozza a várakozásokat, a politikusokkal szemben fellépő ügyészeknek makulátlanul kell tudniuk bizonyítani a vádlott bűnösségét. Ráadásul hatalmas, jól fizetett és szinte korlátlan (anyagi) lehetőségekkel bíró védelemmel néznek farkasszemet. Kívülről úgy tűnik, hogy nem egyenlő súlycsoportú ellenfelek vívnak bonyolult, sokszor átláthatatlan jogi csatákat. Elég néhány eljárási hiba, s a vád képviselői úgy járnak, mint a horvát igazságszolgáltatás, amelynek elölről kell kezdenie a korrupció miatt első fokon tíz év szabadságvesztésre ítélt volt kormányfő, Ivo Sanader büntetőperét.

 

Romániában még csak készül a nagy bírósági leszámolás Victor Pontával szemben. A miniszterelnök ma politikai értelemben két lábon járó hulla. Bukása szinte előre látható volt, a korrupciós ügyeket az elmúlt időszakban – különösen a jobboldali államfő választási győzelme óta – szisztematikusan felgöngyölítő különleges ügyészség lépésről lépésre vadászta le a csúszópénzeket elfogadó, a közvagyont megdézsmáló politikusokat.

Hogy a Ponta elleni vádak megállnak-e majd a bíróság előtt, az más kérdés. A közvélemény gyors és kemény ítéletet vár, a jogállamiság azonban csak egyetlen módon győzhet. Megdönthetetlen bizonyítékok alapján. Különben az egész nem más, mint színjáték. Justizmord. S annak elkövetői semmivel se jobbak, mint a korrupt figurák.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.