Az a gyanúm, hogy ha a politika a rendszerváltás óta eltelt 25 évben egyszerűen békén hagyta volna a magyar mezőgazdaságot, akkor az semmivel sem lenne rosszabb helyzetben, sőt. A Fidesz hajlamos a gyors, végiggondolatlan és erőszakos gazdasági átalakításokra.
Ezeket egy ágazat sem viseli jól, a mezőgazdaság pedig kifejezetten rosszul tűri a politikai bakugrásokat. Különösen úgy, hogy a jövedelmének jelentős része támogatás, így működésének tervezése, fenntarthatósága nagyban függ azok mértékétől, összetételétől.
A mezőgazdasági üzemek nem összeszerelő gyárak, amelyekben az egyik hónapról a másikra lehet terméket váltani. Jó, ha a tulajdonosok évtizedes távlatban tudnak tervezni, ellenkező esetben szinte rákényszerülnek arra, hogy rablógazdálkodást folytassanak. Márpedig a magyar mezőgazdaságból éppen a kiszámíthatóság, a tőke, a fejlesztés, az innováció hiányzik a leginkább. A magyar termelőknek a világpiaccal kell versenyezniük, igazi növekedési lehetőséget csak az ad, ha oda is képesek szállítani.
Akikkel viszont ott versenyezniük kell, azok mögött tőke, fejlesztés, stabil, kiszámítható támogatási rendszer áll.
Most a kormány az agrártámogatások olyan drasztikus átalakítására készül, ami úgy roppanthatja meg a magyar mezőgazdasági termelés gerincét, hogy közben nem képes a helyébe lépni más. A Fidesz nem szereti a társas vállalkozásokat az agráriumban. Ettől azonban még tény, hogy a magyar agrártermelés java része jelenleg ezeknek a „nemszeretem” formációknak a vállán nyugszik.
Ezek a társaságok távolról sem egyenlők a vagyonukat máshol megkereső nagytőkések terebélyesedő óriásbirtokaival. Jelentős részük az életben maradt téeszek utódcége, nemritkán a környék meghatározó vagy akár egyetlen foglalkoztatója.
Van köztük, amelyiknek jól megy, másnak rosszul, de évtizedek óta működnek, élnek a földből, és ebből is szeretnének. Ezeknek a társaságoknak minden működési zavara automatikus szociális és termelési problémát okoz a környezetükben.
A kormány jól teszi, ha a magyar mezőgazdaságban támogatja azokat a gazdálkodókat, akik versenyhátrányban, tőkehiányban szenvednek, akik hosszú távon a földből szeretnének megélni, akik fejlesztenek, foglalkoztatnak. Ha eltekintünk is attól, hogy vajon a magyar mezőgazdaságnak és vidéknek jó lenne-e a Fidesz által elképzelt világ, annak az ilyen erőszakolt módon való létrehozása olyan károkat okoz majd, amire legutóbb a rendszerváltás utáni kárpótlás mutatott példát.
Akkor is úgy vertek szét valamit, hogy közben az ott maradt űrt hosszú ideig nem sikerült betölteni, és óriási tőke, energia, szaktudás ment veszendőbe.
