galéria megtekintése

Soros tévedései

20 komment


Batka Zoltán

Két dolog biztos: 1. Átlagos jobboldali szavazónak halvány gőze nincs Soros György filozófiai, gazdasági-politikai elméletéről, monumentális életművéről. 2. Orbán Viktor, a (Soros-pénzen is) képzett politikus pontosan ismeri a filozófusból lett pénzember nézeteit. Éppen ezért ütött meg ilyen agresszív hangot: a mára magába fordult, bezárkózó orbáni államkísérletre nincs veszélyesebb, mint Soros és mestere, Karl Popper elképzelése a „nyitott társadalomról”.

Erősen dióhéjban: Popper és Soros szerint az ember, a közösség nem alkalomszerűen, hanem folyamatosan téved. A társadalmi rendszer különböző szintjén megjelenő tévedések kölcsönösen felerősítik egymást, illetve visszahatnak a rendszer alapjára is – ezt a jelenséget hívja Popper nyomán Soros „reflexivitásnak”. Azaz a neoliberális elmélettel szemben a kontroll nélküli szabadpiac nem egyensúlyi állapot felé halad, ellenkezőleg, egyik végletes kilengésből a másikba csap át. Így alakulnak ki gazdasági válságok – a reflexivitás tankönyvi példájának mondható a 2008-as összeomlás –, és ugyanezen rugóra járnak a politikai rendszerek veszélyes elfajulásai.

A politikai-gazdasági rendszer ezért szüntelen megkérdőjelezésre, cáfolatra és korrekcióra szorul. Ez az álladó önkontroll csak „nyitott társadalomban” lehetséges, ahol a civil szféra kiépülésével és megerősítésével kialakulnak a társadalmi önkorrekció mechanizmusai.

 

A helyzet fonákja tehát, hogy az Orbán és követői által gyakran „neoliberálisnak” bélyegzett, „háttérhatalom magányos urának” lefestett Soros sok minden, csak nem neoliberális, továbbá mélységesen hisz abban, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei belevonhatóak (és be is kell hogy vonassanak) a döntéshozatalba. Ugyanakkor a magát a „nép barátjaként” feltüntető Orbán kemény elitista, akinek meggyőződése, hogy a magyar állam akkor hatékony, ha a kiválasztottaknak nem kell bíbelődniük társadalmi érdekegyeztetéssel, így ő is lendületesen haladhat a maga megérzései nyomán. Pontosan az ilyen politikai rendszer az, ami a reflexivitás elmélete szerint csak a felületes szemlélő számára tűnik rendnek és rendszernek. Valójában szappanbuborékként felfújódva, esetlegesen létezik, sorsa a kipukkadás.

Addig is, amíg kiderül, hogy kinek lesz igaza, megkérdezném: mint az egyik legnagyobb kortárs magyar, Soros György, aki komoly pénzösszegekkel segítette a szovjet elnyomás ellen küzdő ellenzékieket, aki Széchenyit idéző léptékben áldozott magánvagyonából szülőhazájára, akinek világméretű jótékonysági tevékenysége ismertetéséhez szűkek ennek a cikknek, de az egész oldalnak is a keretei, szóval egy ilyen világtörténelmi jelentőségű magyar vajon miért nem méltó a nyitott figyelemre – akár a jobboldalon is. Lehet Sorost is kritizálni, sőt elméletéből következően: kell is. Egy dolog azért biztos: aki Putyintól Lukasenkón át Kazahsztánon és Türkmenisztánon át Mianmarig világszerte annyi diktátor ellen lép fel, az rossz ember nem lehet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.