A Heti Válasz olvasói most már tudják, hogy Ferenc pápa és Soros György ugyanazt a szellemiséget képviseli. Azt, amit a lap utál. Mindkét férfiúról azt írták, hogy a korlátlan bevándorlást és befogadást szorgalmazzák. A pápa megússza annyival, hogy a hívek nyugodtan semmibe vehetik, amit mond, „a pápai tévedhetetlenség ugyanis kizárólag hit és erkölcs dolgában érvényes”.
Sorost azonban az ellenségnek kijáró figyelemben részesítik és rágalmazzák. Soros a legkevésbé sem ösztönzi a korlátlan bevándorlást, és a lap állításával szemben azt sem írja, hogy minden menekült ott települhet le, ahol akar. A lap által hivatkozott cikkében Soros részletesen kifejti, miként kellene világméretű összefogással javítani azokon a viszonyokon, amelyek a migrációt kiváltják, mivel „kevésbé bomlasztó hatású (disruptive) és sokkal olcsóbb a potenciális menedékkérőket ott vagy annak közelében ellátni, megtartani (maintain), ahol most vannak.”
De Soros realista, és tudja, hogy ha ez hosszabb távon sikerülne, az elkövetkező években akkor is be kell fogadni az Európai Uniónak évente úgy egymillió menekültet (az EU lakosságának 0,2%-át), a sikeres befogadásnak pedig kettős feltétele van: a menekült oda kerüljön, ahová szívesen megy és ahol szívesen is fogadják.
Orbán Viktor és pártja azzal vádolta a Migration Aidet, hogy Soros pénzén szervezi a kormányellenes tüntetéseket. Ezt a hazugságot azóta sem sikerült valószínűsíteni, viszont sikerült a Heti Válaszban megismételni, és azt a látszatot kelteni, mintha lenne benne valami igazság attól, hogy valóban vannak olyan emberjogi, menekültügyi, karitatív szervezetek, amelyeket Soros alapítványai nyíltan és büszkén támogatnak. Hisz ezt teszik sok évtizede szerte a világon, mivel jelentős részben éppen erre alapították őket.
