Normál ésszel azt hihetnők, hogy ezáltal több, kényelmesebb hely áll majd az autóval közlekedők rendelkezésére, hiszen bővül a parkolás zóna. De nem. A bővítés ebben a mai, sarkából kifordult világban bővített pénzbeszedési lehetőséget jelent. A főváros II. kerületében is ilyen forgatókönyv szerint „bővítettek”. 

 
Az új fizetőzónában  parkolóhelyeket festettek, pénznyelő masinákat állítottak és újabb parkoló őröket vettek fel.  Ezután csak egy-két autó áll meg rövid időre alkalomszerűen, a terület kong az ürességtől. A megátalkodott, napközben dolgozó  autósok a fizetés további elkerüléséért feljebb húzódnak a hegyen. Nincs sok bevétel, a pénznyelő gépek és a számozott őrök (?) többe kerülnek, mint a beszedett sarc. Az autósok pár utcában feljebb állnak meg, ahol a zsúfoltság így most már tényleg elviselhetetlen.  Innen a közfogalmú járművek már csak több megállónyi sétával érhetők el. Az eddig nyugodt, viszonylag tűrhetően élhető környék néhány jól irányzott tollvonással elviselhetetlenné tehető a bölcs magisztrátus által. Mindenki szív, talán még a bevételben érdekeltek is, reményeik ellenére.

No és mit tesznek a továbbiakban erre  az illetékesek? Megállni tilos táblákat helyeztetnek ki a környező ingyenes utcákban, majd az ott álló autókra ráküldik a közterület felügyelet bilincselő szakembereit. Valószínűleg ezen urak nem kaptak számukra érthető szintű kiképzést arra nézve, hogy a parkok is felügyeletük tárgyát képezik, a bennük lakó hajléktalanokkal és azok hulladékaival egyetemben. Közhely, hogy az adófizetők pénzéből működve tevékenységük enyhén szólva is sajátságos irányultságú. Tulajdonképpen a közterület olyan részeit figyelik, ahol bevétel várható. Az illetékesek külön ügyelnek arra, hogy még véletlenül se legyen világos az autójával parkolni kívánó számára, hogy teljesen jogtiszta területen áll-e, vagy mindjárt jön a.) a számozott őr, b.) a közterületis bilinccsel, vagy c.) a kék baseball vagy pionír sapkás körzeti megbízott, mikor mivel,  a csekkel, a piros vagy kék nejlonzacskóval, fontoskodva kattogó fényképezőgéppel.

A tilosban álló autó lassú, körülményes körülfényképezése nem áll arányban a kihágás mértékével. Leginkább arra emlékeztet, ahogy az amerikai filmekben helyszínel a gyilkossági csoport. Amennyiben esetleg az embernek dinoszaurusz méretű éjfekete terepjárója volna, akkor nem ér a neve: nem vonódik ilyen intézkedés alá. Látott tény, hogy az a., b. és c. kategóriákba sorolt urak ilyenkor csőlátásúak, és a látandó objektum a csövön kívülre kerül.

A cinikus hatalmi attitűd rongálja a közmorált.  A közmorál szerint ugyanis ha a hatóságok ilyen piszkok, szívatnak szolgáltatás helyett, akkor az az életrevaló, aki ügyesen megkerüli ezeket. Sikk a stiklizés. És züllünk szépen, megyünk Kelet-Európa legalsóbb bugyraiba.