galéria megtekintése

Sertéshizlalda, a jelkép

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 09. számában
jelent meg.


Szilvássy József
Népszabadság

Balog Zoltán miniszternek a roma holokauszt idei emléknapján nem egészen váratlanul ideológiai rokonai akadtak Csehországban és Szlovákiában is. Prágában az egyik jobboldali parlamenti párt elnöke és egy szocdem honatya ugyanazt bizonygatta, amit évekkel ezelőtt Václav Klaus államfő. Hogy márpedig Csehországból romákat nem szállítottak Auschwitzba. Hogy a déli országrészben létesített munkatáborba kizárólag munkakerülőket zártak be, és hát leginkább a cigányoknak nem akaródzott dolgozni.

Hiába derítették fel évekkel ezelőtt a cseh történészek, hogy legalább ötszáz romát roma mivoltában hurcoltak innen a haláltáborba, ahol a nagy többségük odaveszett. Sok cseh politikusnál süket fülekre találtak Václav Havel őszinte szavai is, aki már csaknem két évtizede kijelentette, hogy a nácik által az úgynevezett végső megoldás érdekében létrehozott gyűjtőtáborban hazai csendőrök kegyetlenkedtek.

A volt cseh elnök akkor egy keresztet és egy sírkövet állíttatott fel a helyszínen, és felszólította a kormányt, hogy számolja fel vagy helyezze át máshova a közelben működő sertéshizlaldát.Tíz évvel később, 2005 áprilisában ugyanezt kérte Prágától az Európai Parlament is, de a helyzet máig nem változott. Bohuslav Sobotka kormányfő szerint nincs fölösleges egymilliárd koronájuk a tulajdonos kárpótlására.

 

Szlovákiában évek óta Dunaszerdahelyen rendeznek augusztus elején emlékünnepséget, ahol a szlovák kormány képviselője elharsogja, hogy az elcsatolt déli országrészben a Horthy-Magyarország pribékjei kényszerítették a romák százait a kassai és a komáromi gyűjtőhelyekre, onnan aztán a koncentrációs táborba. A Kis-Duna partján pedig nyilasok mészárolták le hatvan beteg hozzátartozójukat. Ami tény. De az is, hogy hasonló embertelenségek, tömeges kivégzések Közép-Szlovákiában is voltak, ahol a nácikkal együtt a fasiszta szlovák Hlinkagárda garázdálkodott, ám véres tetteikről a közvélemény szinte semmit nem tud.

A roma holokauszt emléknapját beárnyékoló nyilatkozatok és jelenségek újra igazolták, hogy mennyi téveszme, mennyiféle idegengyűlölet sistereg a közép-európai népek és nemzet között is. Csehországban évtizedekig tabu volt a szudétanémetek háború utáni elüldözése, legalább húszezer ártatlan személy meggyilkolása. Mindössze néhány cseh történész, újabban oknyomozó újságíró is, merészkedik a Benes-dekrétumok okozta tragédiák feltárására. Bocsánatkérésre hiába várnak az elhíresült elnöki rendelet alapján szülőföldjükről kitelepített, máig háborús bűnösként megbélyegzett felvidéki magyarok.

Aligha tévednek azok a szakértők, akik főleg a térségünkben is elszaporodik populista politikusokat okolják a tényleges megbékélést gátló történelemhamisítások miatt. Elsősorban ők és a hajbókolóik azok, akik népszerűségük és pozícióik érdekében nem riadnak vissza nacionalista lózungoktól, politikai szerecsenmosdatástól, egy-egy nemzet kollektív bűntelenségéről kiagyalt elmeszülemény hangoztatásától.

Azok a csehek, akik nem veszítették el józan ítélőképességüket, az ominózus sertéshizlaldát e polgártársaik lappangó, hol pedig feltörő nemzeti elfogultságának jelképeként tartják számon. Ilyen bűzlő szimbólumokat Pozsonyban és Budapesten is találunk, ahogy arról az elmúlt hét végén is kénytelenek voltunk meggyőződni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.