galéria megtekintése

Roncsok és sorsok

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 03. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Szigetnek tűnt, de az alapja mégsem föld. Inkább használt tárgyak végtelen szőnyegére hasonlított. Meg egy kisebb városra. A rengeteg műanyag, fém és fa recsegett, ropogott, a legelképesztőbb hangokat, zajokat produkálta – Brian Doyle amerikai író a Ne hagyd el a hajót! (The Plover) című óceáni kalandregényében így festi le a vízfelszínen lebegő, több négyzetkilométer nagyságú szeméthegyet. Ki tudja, hogy a Réunion szigetén partra sodort barna bőrönd is valamilyen óceáni hulladékszigetről vált-e le.

Amióta egy bizonyos Johnny Begue, a tengerpartra vezető utakat tisztán tartó munkások főnöke múlt szerdán megtalálta a Malaysia Airlines tavaly márciusban eltűnt MH370-es járatának állítólagos szárnydarabját, minden partot érő tárgyról azt gyanítják, hogy a Boeing 777-es része. Így történt ez a barna bőrönddel is meg egy másik fémdarabbal, amiről a maláj hatóságok kiderítették, hogy nem egy háztartási alumíniumlétra darabja.

Lassan tizenhét hónapja, hogy máig tisztázatlan okokból eltűnt a radarokról a repülőgép 239 emberrel a fedélzetén, de még mindig alig tudni valamit arról, hogy mi történhetett. Az emberi fantázia viszont kimeríthetetlenül dolgozik. Az összeesküvés-elméletek mellett földönkívüliek támadásáról, terrormerényletről éppúgy lehetett olvasni, mint a pilóták vagy valamelyik pilóta öngyilkos akciójáról. Az a bizonyos szárnydarab – ha tényleg az MH370-eshez tartozott – mindenesetre legalább négyezer kilométert tett meg. Az Indiai-óceánban uralkodó áramlatok a szélerősségtől függően évente 1500–6000 kilométeres sebességgel közlekednek. Vagyis odasodorhatták a gép roncsait, ha a Kuala Lumpur és Peking között közlekedő járat valamilyen okból letért a kijelölt útvonaláról.

 

Egy másik szerencsétlen járatról, a Malaysia Airlines tavaly július közepén Ukrajna felett 298 emberrel a fedélzetén lezuhant gépéről valamivel többet tudunk, de még messze nem a teljes igazságot. Ezt komolyan gátolja ugyanis a Kelet-Ukrajnában dúló háborút kísérő propaganda. Legutóbb Oroszország az ENSZ BT állandó tagjaként megvétózta a kezdeményezést, hogy nemzetközi bíróság ítélkezzen a légi katasztrófáért felelős személyek felett. Akikről a világ jelentős része azt gondolja, hogy vagy oroszpárti felkelők voltak, akik az orosz hadseregtől kapott rakétát lőttek ki, vagy a határon titokban átdobott orosz egység tüzelt – ukrán gépnek nézve a Boeing 777-est. Oroszországból nézve viszont az ukránokat tartják felelősnek, akik a szakadárok nyakába akarják varrni a tragédiát. Sőt egy Oroszországban elvégzett felmérés szerint a megkérdezettek 17 százaléka az Egyesült Államok kezét látja az egészben, amely így akarta diszkreditálni a donyecki harcosokat és Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Putyin azonban az ENSZ által javasolt különbíróság elutasításával mégis el akarja kerülni, hogy bármilyen nemzetközi bírói testület orosz állampolgár felett ítélkezzen. A Kreml az amerikai különutat próbálja követni. Az Egyesült Államok elutasítja, hogy amerikai állampolgárokat állítsanak az 1998-ban létrehozott hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé, mert politikailag motivált perektől tart. Attól, hogy az amerikai szerepvállalásokat államok és személyek jogi úton próbálnák megbosszulni. S miután az oroszok sem adják ki máshol bűncselekmények miatt keresett állampolgáraikat, az MH17-es tragédiájáért felelősök, felbujtók és végrehajtók érintetlenek maradnak. Addig biztos, amíg Putyin lesz a Kreml ura.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.