galéria megtekintése

Róbert és János

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 20. számában
jelent meg.


Megyesi Gusztáv
Népszabadság

Majd egyszer, ha lesz rá idő, árulja el valaki szép, szíves szóval, hogyan kell beszélni, írni politikusnőről, asszonyról, ha úgy hozza a helyzet.

Hoffmann érkezik a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésére
Hoffmann érkezik a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésére
Koszticsák Szilárd / MTI

Láttam Hoffmann Rózsát a televízióban, a volt oktatási államtitkár épp a nemzeti-keresztény közoktatás fellegvárát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot bírálta, hogy nem jól van az úgy, ahogy működik, hogy nem tudja ellátni a feladatát, s hogy ő már annak idején is megmondta ezt, de hát a törvényt nem ő írta, s szavainak nem lett foganatja.

 

Kár, hogy nem férfi Hoffmann Rózsa. Hívnák, mondjuk, Hoffmann Róbertnek, s akkor írhatná most az ember skrupulusok nélkül, hogy nem sül-e ki a szeme Hoffmann Róbertnek, így belehazudni a világ szemébe, hiszen tavaly még az összes kamera előtt sikertörténetnek nevezte a Klik működését, hát akkor mire fel ez a nagy elhatárolódás, a tavaly még rajongva tisztelt és a törvényt benyújtó Balog miniszter úr elárulása, mi ez a jellemtelen és sunyi viselkedés, ráadásul buta is, elvégre még egy volt államtitkár is tudhatná, hogy minden szava dokumentálva van, s ezzel bármikor szembesíthetik.

Ám a volt államtitkárt Rózsának hívják, ergo messzi földön híres neveltetésünk okán még azt se írhatjuk róla, hogy tán az idő fogott ki rajta, s ezért nem emlékszik már tavalyi önmagára. Nem mintha ezzel nagyon belerondítanánk az udvari etikettbe. Amióta Kövér doktor nyilvánosan azt javasolta annak idején nagy derültség közepette politikai ellenfelének, Dávid Ibolyának, hogy reggelenként nézzen bele a borotválkozótükrébe, mindent szabad, épp csak nem kurvázzák le a női képviselőket a parlamentben, legfeljebb annyit mondanak, „fogd be a pofád, kisanyám!”, vagy „vetkőzz, Ági!”; ez ma a minimálbelépő a honi közéletbe.

Némi gondot legfeljebb a régi, buta beidegződések okoznak. Hogy az államtitkár asszony civilben egyszersmind anya is volna, s ha csak egyetlen gyerek olvassa újságban, hallja a tévében, akár felnőtt fejjel is, hogy sunyi, hazug és jellemtelen az anyja, az nem jó, azt nem akarhatja senki. Az apák kibírják. Mi magunk is körberöhögtük tizenévesen apáinkat, a gyengeségüket, hajlíthatóságukat vagy épp az emberkedésüket, ez itt soha nem volt apának való vidék, ám anyáinkat illetően tán még maradtak illúziók.

Hoffmann Róbert lehet hazug és jellemtelen, Hoffmann Rózsa nem, egy anya a legnagyobb mocsokban sem aljasodhat le. Jó, lehet erre azt mondani, hogy Hoffmann Róbert régen a szocialista oktatást szolgálta, most meg ezt, ám ez már egyre kevésbé érdekes. Hanem láttuk az utódját is egy felvételen, ám őt se nevezzük a nevén Czunyiné Bertalan Judit államtitkár asszonynak, legyen ő csak János államtitkár, így jó mindenkinek.

Egy ünnepség végén a miskolci iskolaigazgató-kinevezésről kérdezte őt az Index riportere, mivelhogy a tantestület, szülők és vagy tíz szakmai szervezet tiltakozása ellenére nevezett ki egy senki által nem támogatott és az oktatásban nem is jártas pártkádert igazgatónak.

Az elején még Judit beszélt az államtitkárból, kissé riadt, ám érdeklődő tekintettel nézett a riporterre, némi értelem is gyúlt a tekintetében, ám aztán előbukkant belőle János, a mellébeszélő, a környezetét mélységesen lenéző és pökhendi államtitkár János, hogy a végén még ő üljön be méltatlankodva a szolgálati kocsi hátsó ülésére, hogy micsoda provokációnak van kitéve itt a felelős ember. Majd a kocsiajtó csapódása, az első ülésen egy fiatal, kosztümös lány a sajtóirodáról, arcán a kiszolgáló személyzet jól ismert gőgje; nevezzük őt is jobb híján Sándornak.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.