Mi a baj azzal, ha közmunkásokat munka közben lefilmeznek, s olyan szemüveggel „figyelnek meg”, amelyikbe rejtett kamerát építettek? Az ózdi polgármester szerint semmi, s ezt az elvet sokan vallják rajta kívül. Dolgozzon a pernahajder, s akkor nem kell tartania attól, ha felvétel készül róla – mondják.
Ráadásul a helyi hivatal közhírré tette a közmunkások munkarendjét, miszerint minden óra utolsó öt percében mehetnek csak el pisilni, akkor pihenhetnek, illetve reggel nyolc órakor van egy negyedórás étkezési szünetük. Így most egy kicsit minden ózdi a közmunkások főnökének érzi magát. Elmehet mellettük peckesen, mutogathat az órájára, mondhatja, hogy „ne támaszkodj a kapán kis haver, mert még csak tizenegy óra negyven van”. S jöhet a hivatali dolgozó, akinek a kezét sem kell használnia a filmezéshez, mert a szemüvegébe van beépítve a rejtett kamera.
Azzal rögzíti majd, hogy megfelelő ütemben dudvázott-e a három éve még rendes állásban, lakatosként dolgozó férfi , akit harmincöt év munkaviszony után tettek lapátra. Most havi ötvenegyezer forintért kapál, és kénytelen tűrni, hogy még az óvodások is beszólhatnak neki, ha véletlenül lazsálni látják. Ha ezt a nyilvánvalóan elfogadhatatlan rendeletet mégis elfogadnánk, akkor mindjárt adódik a kérdés: miért nem filmezik reggeltől estig az ózdi polgármestert is? Vagy az alpolgármestert? A jegyzőt? Csak van olyan fontos az egész város ügye, mint három muskátli megfelelő beültetése a fellazított ágyásokba!