Nehéz feldolgoznom a gazdasági ügyletet, amellyel a kormány eladta a Fidesznek a „magyar reformok működnek" szósort. Ezt az egyébként üres mondatot sikeres szlogenként kezelték, amelynek szerzői jogi védettsége van. Azt gyanítom, hogy ezzel az üres, hazug, de esetleg hatásos állítással ezentúl nem az Orbán-kormány, hanem az Orbán Viktor elnöksége alatt működő párt, a Fidesz helyez majd ki plakátokat. Egy másik gyanúm, hogy a szlogenért már valaki, valakik nagy pénzt szedhettek be az államkincstártól. De nem ez zavar. Úgy érzem, elloptak egy szót és azzal kufárkodnak.
A reform ugyanis a magyar történelmi tudatban szép és jelentős változás, amely szándéka szerint valamennyi társadalmi rétegnek kedvez. A reform persze nem forradalom. Kerüli az erőszakot, a nyomást, a radikális váltást. Belefér a kormányzati részvétel, némi jozefinus erőszakkal a felvilágosult jobbítani akarás is, de azért inkább a társadalmilag elfogadott másra, modernebbre való törekvést jelzi. A reformkor évtizedei ilyenek voltak. Akkor az ország politikai osztálya: az arisztokraták, középnemesek, polgárok, értelmiségiek törekedtek Magyarország modernizálására, európai szintre emelésére. Áldozatokat, lemondást is vállaltak, hiszen célul tűzték ki a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést. A reformkor gazdag és emelt lelkű szakasza a történelmünknek, amelynek hatásai túlnyúltak még a kiegyezésen is, és a XIX. század utolsó harmadának nagy gazdasági, kulturális fellendülését eredményezték. A reformkor szabadságmozgalom is volt.
A magyar történelem bővelkedett forradalmakban, erőszakos változásokban is. Ám a társadalom előrelépését meghatározóan a reformok szolgálhatták. Mint például a múlt század hatvanas éveinek reformkorszaka. A Szovjetunió hatalmi és ideológiai övezetében próbálkozott az akkori magyar elit egy része racionális, világra nyitott gazdasági átalakulással. Gúzsba kötve táncoltak, így akartak nagyobb jólétet, szabadságot, jobb ellátást a társadalomnak. Mennyire eredményesen? Az államszocializmus, a szovjetek uralta világrendszer végül lefojtotta, eltompította a különbözőségeket, különutakat, reformokat, és az említettet is. Az utolsó nagy reformszakaszt már nem.
