Iszonyatos reggelre ébredt Brüsszel. A belga fővárost is elérte a terror, amely az elmúlt években Londonban, Madridban és Párizsban pusztított. Itt is nagy forgalmú tömegközlekedési csomópontokra támadtak a dzsihadisták. Ölni akartak, minél több áldozatot szedve.
Üzenetük egyértelmű: itt vagyunk, méghozzá Európa politikai szívében, a nyugati világ egyik hatalmi központjában, szervezetten, kiterjedt kapcsolati hálózattal. És lecsapunk kíméletlenül az Európai Unió legfőbb szerveinek közvetlen közelében is. Azonnal bosszút állunk a harcostársunkért, akit ti, négy hónapos hajsza után pár napja elkaptatok.
Tulajdonképpen csoda, hogy Brüsszelben eddig nem robbantottak az iszlamista szélsőségesek, akik az elmúlt években a belga fővárosban alakították ki európai főhadiszállásukat. Emlékezetes, hogy a tavalyi novemberi párizsi terrormerényletek szálai Brüsszelbe vezettek, s a belga fővárosban jó ideig olyan biztonsági készültséget rendeltek el, mintha az ország háborúban állna. A helyzet az, hogy bizonyos értelemben valóban háború van. Ezt mondja tavaly november 13. óta például Manuel Valls francia kormányfő is. 2016. március 22., Belgium „fekete keddje" után mindenki számára világossá válhat, hogy milyen kíméletlen ellenséggel áll szemben a szabad, demokratikus világ.