Pofon

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 14. számában
jelent meg.

Gyurcsány Ferenc jól kiszámítható érdekéből adódóan – arra alapozva, hogy az EP-választások eredményéből szakemberek olyan következtetésre jutottak, hogy a Demokratikus Koalícióra a lakótelepekről elég sok szavazat érkezett – fölvállalta Pásztor Albert polgármester-jelöltségének támogatását Miskolcon, és felsorakozott mellé a rendpártiság árnyával hadakozó MSZP is.

Gulyás Márton inzultálása a DK szégyene

Gyurcsány Ferencet ezért sokan pálfordulással vádolják, miközben a döntés támogatói igyekeznek a maguk számára is elfogadhatóvá magyarázni Pásztor Albert még miskolci rendőrkapitányként tett kijelentéseit.

A helyzet azonban bonyolultabb: Gyurcsány Ferenc ugyanis nem fordított hátat önmagának, épp ellenkezőleg, liberális kitérők után visszatért ahhoz a pillanathoz, amikor 2008-ban bejelentette az Út a munkához programot, amit aztán a Fidesz teljesített ki a maga szája íze szerint.

Mindezt persze a DK híveinek lehet a legnehezebb megemészteni, hiszen mindenki utálja, hogy ami tegnap fekete volt, mára már fehér, vagy – esetünkben – barna bőrű, hogy a reflektálatlan cigányozásra is reagáljunk egyúttal.

Vannak persze olyanok, hívjuk őket e helyütt megengedően hívőknek, akik nem sokat törődnek az emésztéssel: az ilyen szektatagoknak jóval egyszerűbb megütni egy tüntetésen azt, aki mindössze arra szeretné emlékeztetni őket és vezetőjüket, hogy cigányozni nem szabad.

A probléma ugyanis attól bizonyosan nem oldódik meg, viszont az ilyen kifejezés bőven alkalmas mások megalázására. Egy demokratikus párt viszont ilyet nem tehet. Gulyás Márton inzultálása a DK szégyene, ahogyan az is, ha döntésük megmagyarázása közben súlyosabb kijelentéseket tesznek, mint amilyeneket meg akarnak magyarázni.