Az AB világszínvonalon dolgozta ki a jogállam konkrét elemeit, követelményeit is; mindezek együtt adják a joguralmat. Adott kéttucatnyi alkotmányjogi mérce, mely „beárazza” a hazai jogállamiság szintjét, (t)rendjét és nívóját. A legfontosabbak: jogállam egyenlő jogbiztonság, kiszámíthatóság, normavilágosság,hatalommegosztás.Kulcsfontosságú a közigazgatás törvény alá rendelése, az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettsége, s a közhatalmi szervek demokratikus legitimációja. Kiemelkedő érték az eljárási s más garanciák védelme. Közjogilag illúziómentes a jogállam és az igazságosság kapcsolatrendje (nincs biztosíték a feltétlen igazságosságra, de épp ezért van a jogorvoslatokra).
Követelményrendszer szabja meg az alkotmányos büntetőjog érdemét: elvárja pl. a személyek eljárási pozíciójának korrekt megállapítását (a tanú nem terhelt, a bíró nem ügyész); s előírja a fegyverek egyenlőségét. Aranyszabály a közigazgatási határozatok bírósági kontrollja. Abszurd esetben mód van a közjogi érvénytelenség megállapítására (pl. ha a törvényalkotás elemi rendjét sem tartják be). Nívós AB-értelmezések szólnak a minősített (kétharmados) többség követelményének vizsgálatáról az alapjogok és az intézmények vonatkozásában egyaránt; a fókuszban a konszenzusteremtéssel. Végre értelme(zés)t nyert a jogban az ún. ígérvények, s a várományok sorsa, a bizalomvédelem, a szerzett jogok védelme; utóbbiakat elválasztva az adható, megvonható kedvezményektől. Axióma a visszamenőleges, negatív jog tilalma. Belépett a (köz)jog világába az időtényező; pl. a törvényi átmenetekhez, sőt az életviszonyok megváltoztatásához szükséges „kellő idő” előírása.
Némelyik bonyolult jogi fogalom; szemléltetése és megmagyarázása kemény jogászi lecke, szakcikkre való interpretáció. Mégis, életünk, javaink és jogaink sorsa múlik rajtuk; jobb ismerni, mint közönyösen legyinteni, prókátorpraktikát prejudikálni.
A korabeli AB segített. Két idézet: 1. A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon, szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. (Megjegyzés: erős parancs a jogi szöveg kijelentő módja.) AB: az állam köteles betartani a törvényeit és egyéb jogszabályait. A közhatalom erejével ezeket megváltoztathatja, de hatályuk alatt az „előre meghatározottakhoz” kötve van. (Kommentár: ehhez képest a mai AB roncsderbik másodpilótája.)
Talán a jogállam keveset adott a kisembernek; kinek sokszor lenne joga, de nincs esélye, sem köze. Anno az AB iparkodott összekapcsolni a jogállamot az emberi (alap)jogok betartásának igényével. Nem a korabeli testületen múlt, hogy kevés realizálódott ebből; ha majd jön a jogállam helyreállítása, az elsők között kell visszatérni ide. 2. Az államszervezet akkor működik demokratikusan, ha a demokratikus jogállamiság és az ahhoz szorosan kapcsolódó alkotmányos rend fenntartása és működtetése alapvető követelményként magában foglalja a szabadságjogok tiszteletben tartását és védelmét. Egy szabadságjog megsértése ugyanolyan súlyú indok lehet az államszervezet demokratikus működése zavarának megállapítására, mint az intézmények tevékenységének fennakadása. (Megjegyzés: a jogállami klauzula kisegítőleg használható alkotmányos jog sérelme esetén is, az egyén nem marad védelem nélkül.)
Más ez a közjogi oltalom, mint a későbbi politikai kamu: megvédjük a nyugdíjakat, a rezsit, a földet, a kultúrát. Apropó: a művész azért alakoskodik, hogy feltárja az igazat, a politikus azért hazudik, hogy elrejtse. Az emlegetett kisember: az alkotmányos jogok címzettje ma a saját életében, jogaiban is csak statiszta vagy néző; őt politikai placebóval érzéstelenítik.
A jogállami követelmények közül egy sincs, mely az utóbbi öt évben fejlődött volna. Ellenkezőleg: dilettáns, megalapozatlan és erőszakos közhatalom akciózik, mely pofára dolgozik, rohan a semmibe, zabrál, tarol, büntet, átmegy a falon. Ahogy a faltörő kos előbb a fotocellás, utóbb a forgóajtót teszteli. Érik a csattanás.
A szerző alkotmányjogász
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
