galéria megtekintése

Pianoforte

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 19. számában
jelent meg.


Uj Péter

Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, a Zengafons Kft. többségi tulajdonosa éjszaka, az üres Zeneakadémia nagytermében mutatta be Orbán Viktor miniszterelnöknek, feleségének, Lévay Anikónak (és még több miniszternek, államtitkárnak, kormánybiztosnak) találmányát, azt a forradalmian új hangzású és küllemű zongorát, amelyet a kft. sajtókommünikéjeként is értelmezhető MTI-hír egyszerűen csak csodazongorának nevez.

Bogányi szerint találmánya újraélesztheti a magyar hangszergyártást. A Zengafons tulajdonosai közé nemrég bekerült Járai Zsigmond volt jegybankelnök felesége és Komoróczki István, volt NGM-államtikár is, utóbbi a cég ügyvezetését is ellátja. Magyar Zongora nevű projektjük gyorsan nyert 217 milliót az Új Széchenyi Tervből, mellé az önrészt (60 millió forintot) pedig a Magyar Nemzeti Bank tette be, és még a Szerencsejáték Rt.-vel is kötöttek egy megállapodást. (Reméljük, rövidesen a világ leghíresebb koncerttermei is megismerhetik Lottó Ottót.)

„A projekt olyan kristálytiszta, mint a zongora hangja” – mondta Bogányi, és ebben semmi okunk kételkedni, még akkor sem, ha a vállalkozásba eddig beérkezett pénzek nagyon nagy része nem technológiai beruházásra vagy nyersanyagok, szabadalmak, egyebek beszerzésére ment el, hanem egyszerűen kifizették bérben, féltucatnyi alkalmazottnak.

 

Persze ebben sincs semmi illegális, mint ahogy a vállalkozásnak sem jogszerűtlen, hanem inkább csak kényelmesen kockázatmentes és igen szerencsés módja, ha az alapító tulajdonosoknak a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges tőke tizedét sem kell betenniük, beteszi helyettük az állam. Szerencsésebb lett volna persze, ha ilyen körülmények mellett nem lenne a cégtulajdonosok között volt állami vezető, állami vezető közvetlen hozzátartozója, barátja satöbbije, de ne legyünk telhetetlenek.

Továbbá nem lehet nem örülni annak, hogy a szinte közmondásosan omnipotens és multitalentisch legfelső politikai vezetés már nem csak a futballstadionok ügyében, a pénzintézetek tulajdonviszonyainak átrendezésében, a reklám- vagy éppen az internetes piac jövedelmezőségének megállapításában, élelmiszer- és dohánykereskedelemben és további megannyi satöbbiben mutat utánozhatatlan kompetenciát, de már a komoly, zenei kérdésekben is.

Ami mégis fölkelthet némi gyanút a rosszindulatú cinikusokban, hogy egy hangszeripari világszenzációnak és bomba üzletnek ígérkező találmányt miért éjszaka, egy lezárt koncertteremben mutogatnak állami vezetőknek, miért kell sejthetően haveri csatornákon pénzt szerezni bele, miért nem látványos, pénzes befektetőktől és reménybeli vásárlóktól hemzsegő kiállításokon, online piactereken nyomulnak vele, ahol mostanában szokás pénzt gründolni az ilyesmikhez.

Heinrich Engelhard Steinweg vállalkozása, a Steinway & Sons már majdnem ötven éve zongorát gyártott, fölépített egy egész városrészt New Yorkban üzemekkel, saját lakóteleppel, óvodával, könyvtárral, postával, parkokkal, 35 aranyérmet nyert nemzetközi kiállításokon, amire eljutott odáig, hogy egy politikai vezető, konkrétan Viktória királynő személyes figyelmét fölkeltse.

Ez persze a reménytelenül modern XIX. század végén történt, lehet, hogy nekünk inkább a zongora feltalálójának, Bartolomeo Cristoforinak (1655–1731) a karrierjére kellene figyelnünk, mivel ő eleve egy Medici nagyherceg, Ferdinánd szolgálatában állt, amikor elkészítette az első, pianoforténak nevezett hangszert.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.