Tegyük fel, elhisszük azt a képtelenséget, hogy a rendőrség január 30-ig a tárgyhónapban és a megelőzőben elkövetett valamennyi ilyen típusú bűncselekményt felderítette, a nyomozást lezárta, a tettes személyét is, származását kétséget kizáróan megállapította. Ebben az esetben a rendőrkapitány csupán a következőket tette:
1. Semmibe vette az ártatlanság vélelmének elvét, ami a legkevésbé sem csupán elvi jelentőségű vétség, hiszen elég sok cigány és nem cigány bizonyult már ártatlannak a bíróság előtt, akit a rendőrség bűnösnek állított.
2. Olyan érzékeny személyes adatot hozott nyilvánosságra, melyről a hatályos törvények szerint tudomása sem lehetett, meg sem szerezhetett, még kevésbé kezelhette, s még annál is kevésbé hozhatta nyilvánosságra őket.
|
Pásztor Albert azon a bizonyos, 2009-es sajtótájékoztatón
MTI |
A rendőrkapitány tehát nem a politikai korrektség illemszabályai ellen vétett, hanem nyíltan szembehelyezkedett a (jelenleg is) hatályos törvényekkel, miként „a cigányságnak az a része”, melyet „bírált”. Lehet, hogy ő ezekkel a törvényekkel nem ért egyet, lehet, hogy a kedves olvasó sem ért egyet, de ha mindenki szabadon megsértheti azokat a törvényeket, amelyekkel nem ért egyet, akkor nem a rend, hanem a törvénytelenség és a káosz kiszámíthatatlan világa jön el.
A törvénysértésnek rendvédelmi haszna és értelme nem volt, hiszen az adott bűncselekménytípus üldözése szempontjából az elkövetők származása érdektelen. Ellenben Pásztor is tudja, mert mondja is, hogy a „rossz fény” azokra is rávetül, azok munkavállalási és mindenféle egyéb lehetőségeit is lerombolja, akiknek semmilyen bűncselekményhez semmi közük. Pásztor nyilatkozata csupán ezen rossz fény vetülését erősítette föl, semmilyen egyéb értelme és haszna nem volt.
Pásztor állításával ellentétben nem csupán törvénysértőket marasztalt el, hanem egy kisebbség egészét. „A kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az együttélés”. Szó szerint ezt mondta a rendőrkapitány, mégpedig olyanokról, akikre ugyancsak szerinte sem a bűnelkövetés, sem az erőszak nem jellemző. Nem sértenek tehát törvényt, mint Pásztor, csupán az életmódjukkal van a rendőrkapitánynak baja. Nekem is sokak életmódjával van bajom, többségük nem cigány, sok esetben a többségi nemzettársainkkal sem megy az együttélés.
Pásztor nem hisz az integrációban. Nem hisz abban a társadalompolitikában, amelynek nevében az önmagukat baloldaliként meghatározó pártok (a szakemberek túlnyomó többségével összhangban) az Orbán-rezsimet folyamatosan bírálják. Mindenféle ötlete van a polgármesterjelöltnek arra nézve, miként lehetne a „kisebbséget” elszigeteltségben kezelni. Pásztor e nézetek embere, a mögé álló pártok általa ezeket támogatják.
