A magyar–amerikai viszonyok mai alakulásáról eszembe jut a régi vicc: Roosevelt elnököt tájékoztatják, hogy Magyarország hadat üzent Amerikának. Nincs hely beidézni az egészet, elég annyi, hogy a tájékozatlan elnököt felvilágosítják, hogy Magyarország királyság, de királya nincs, egy ellentengernagy kormányozza, miközben nincs tengere sem. Területi követelése sincs az USA ellenében, viszont van a vele szövetséges Romániával... Ma azonban már nemcsak az elnök, de a szenátorok is képben vannak Magyarországról. Ettől még átlagamerikai nem tud a magyar ügyekről, nem is érdeklik, hiszen vannak a világban sokkal nagyobb és veszélyesebb válsággócok, az Iszlám Állam például minden tekintetben veri a hírtőzsdén az oroszokkal flörtölő korrupciógyanús kis féldemokráciát.
A magyar viszonyokat nem ismerik az amerikaiak – érvelt Lázár János egy minapi interjúban. Ez csak részben igaz, mert a diplomaták, a külügyminisztérium, a kutatók és az itt beruházó üzletemberek jól ismerik a magyar hagyományokat és a mai magyar trükköket. Előttük sincs titok, s ezért akár le se kell hallgatniuk titkos telefonokat. Mit tapasztalnak? A demokratikus intézmények lebontását. Amiatt aggódnak, hogy ha a rendőrség, bíróság nem független Magyarországon, akkor a befektetések kockázatossá válnak. Ha nincs független sajtó, a kormányt senki sem ellenőrzi. Ha egypártrendszerré alakítják az államot, ki tudja, milyen kezekbe juthatnak a katonai szövetség titkai.
A flört Putyinnal csak rátett erre. Amerikát aggasztja a neonácik jelenléte Magyarországon, különös tekintettel kapcsolataikra a szélsőséges iszlám erőkkel és az orosz titkosszolgálattal. Ez biztonsági kockázat. Amerika itt nem az absztrakt demokráciát, hanem az érdekeit védi. Ahogy védi az USA-tulajdonú étolajgyárat, ha azt ellehetetleníti egy esetleg kormányzatilag tűrt áfacsaló-hálózat. Az amerikai cégek korábban maguk is élen jártak a diktátorok, emírek és mások megkenésében. Ezt most nagyon szigorúan tiltja számukra a törvény. Kormányuk tehát rákényszerül a korrupcióellenes politikára már csak azért is, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba.
