galéria megtekintése

Pálinkajövő és önkaser

6 komment


Uj Péter

A pálinkatémát imádják a politikusok, mert kiválóan alkalmas a nemzetiszín gurgulák hangos röcögtetésére, bugyogtatására és brüngyügtetésére. És imádjuk mi is, mert kevés dolog van, ami jobban mutatná az efféle politikusi gurgulázás és a szomorú magyar valóság között tátongó széles szakadékot.

A politikusi szóvirágkertészetben a pálinka a magyar nemzet jövője (Tállai államtitkár szíves közlése), világhírre érett, a francia konyakkal, a skót viszkivel versenyképes termék (Fazekas miniszter úr szíves közlése), agrárvezértermék (Mengyi Roland képviselő úr szíves közlése) és a többi. A valóságban meg valami bizonytalan származású tömény szesz, amiről, ha kikérem a kocsmában (egyre kevesebben kérik ki, egyébként), nem tudhatom, hogy azt kapom-e, ami az üvegre van írva vagy a kocsmáros töltögeti az üveget valami ütősebb házi cefrével.

Tegnap megint Tállai államtitkár úr röffentette be a tolótetős, rézfedeles, kisüsti önkaserolót, amikor is a kormányzat pálinkaügyi sikereit méltatta hazai pályán, Mezőkövesden, az országos pálinkaverseny megnyitóján. Mert országos állami pálinkaverseny is van már.

 

Tállai az MTI szerint azt mondta, hogy a kormány kemény pálinkaügyi harcának eredményeképpen lett pálinkatörvény, lett köztestület a Pálinka Nemzeti Tanács (el sem tudom képzelni, mi lenne, ha nem lett volna az), és hungarikum a pálinka. Csodálatos eredmények ezek.

Na most, pálinkatörvénynek a 2008. évi LXXIII. törvényt szokták hívni, ez mondta ki, hogy csak Magyarországon termett gyümölcsből (és csak gyümölcsből) készült párlatot lehet pálinkának hívni. Az évszámból talán látszik, hogy ezt a törvényt még a nemzetrontási tevékenységét éppen csimborasszáló Gyurcsány (hogy rohadjon ki a bele!) alatt hozták, arról nem beszélve, hogy az előzménye egy 2004-es brüsszeli (hogy a rák egye ki a szívüket!) rendelet, ami uniós védettséget adott a magyar pálinkának.

E két jogszabály után indult meg a magyar pálinka minőségi javulása, főzdék épültek, márkák születtek. Aztán jött a Nemzeti Együttműködés Működével a pálinkafelszabadítás és -szabadságharc, ami állítólag egyébként félreértésből született (nem azt javasolták a kormánynak eredetileg, hogy a teljes lakosság adómentesen főzhessen, hanem csak a gyümölcstermesztéssel hivatásszerűen foglalkozók, elsősorban a borászok adminisztrációs és adókönnyítését szerették volna, de később már nem mert szólni senki a főnöknek), az eredménye pedig, hogy az olcsó (és kétes minőségű) pálinka elöntötte a magyar vidéket. Azt kellett megérnünk, amire emberemlékezet óta nem volt példa, hogy kocsmák zártak be.

A helyzet jelentős kormányzati büszkeségre adhat okot: azok a boltok, amelyek négy-öt éve még negyven-ötvenféle jobb pálinkát kínáltak, ma nem tartanak tizenötnél többet, a legjobb kereskedelmi főzdék vegetálnak, a magyar pálinkaexport kimutathatatlan, mondjuk ki: nulla. Ez az igazi, világhírű sikertermék.

Alig egy hónapja A pálinka jövője című konferencián a fölszólalók kétharmada kormányhivatalnok vagy NAV-os volt. A jövő fényesebb minden elképzelhetőnél.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.