Bőcsön járt a héten Mengyi képviselő, s a migránsveszélyről tartott előadást, a tudósítások szerint már a megjelenésével viharos tapsot aratva.
Mengyi képviselőt joggal tapsolta meg a hallgatóság. Előtte két nappal függesztette fel mentelmi jogát a parlament, annak ellenére, hogy a vétke, ahogyan ő maga is mondja, eltörpül a migránsveszély mellett. A nyomozás szerint bizonyos pályázatok elnyerésének fejében a pénz 60, sőt 90 százalékát kérte vissza a győztestől; szóra sem érdemes. Az ilyen csalások nem érik el Bőcsön sem a hallgatóság ingerküszöbét, s miért is érnék el: nem is olyan régen egy csaláson kapott államfő hagyta el a kormánypárti oldal elismerő tapsa mellett az üléstermet és a posztját, és akkor hol voltak még a migránsok. A Mengyi-ügy maximum annyiban lehet érdekes, hogy vajon már idén vagy csak a ciklus végére vezetik be azt a gyakorlatot, miszerint a pályázat nyertesének az egész pénzt le kell adnia a kijáró politikusnak, aki persze azért visszacsurgat neki néhány forintot, hogy éhen ne haljon.
Ezen túlmenően az a leghelyesebb, ha örömmel üdvözöljük a migránsveszejtő fórumokat, mert ezeken látszik igazán, hogy kiknek a kezében van az ország, s mi jön ki az agyukból, ha szabadon agitálhatnak. Ne mondja senki, hogy nem jön szellemi izgalomba, amikor Kövér doktor azzal bizonygatja Európa pusztulását, hogy Özil, a német fociválogatott török játékosa a himnusz alatt „összeszorított ajakkal" áll, így jelezve, hogy juszt se hajlandó integrálódni, és most ne jusson eszünkbe erről semmi.
