Elzúgtak tüntetései, és Magyarország a szabadságát nem vívta ki. Sőt, a miniszterelnök mámorosan autoriter és kártékony hatalmát elutasító tüntetők sajnos még csak azzal sem vigasztalhatják magukat, s a végsőkig elkeseredett milliókat, hogy közel álltunk volna a szabadság kivívásához, mert messze vagyunk még attól, hogy ezek a demonstrációk, még ha sorozatosak is, megrengessék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Szigorú leszek: amihez az utcai jelenlét után most közel állunk, egyelőre csak a megfázás. Hiszen hiába zuhant jókorát a Fidesz támogatottsága, ha Magyarországot a törvények fölött álló kormányzóként vezérlő Orbán Viktor olyan rendszert épített ki magának és üzlettársainak, amelynek keretei között demokratikus módon a hatalma szinte megtörhetetlen.
Ahhoz, hogy a Fidesz kórosan kiterjedt befolyása valóban megroppanjon ebben az országban, azoknak az Orbán-hű politikai kinevezetteknek is távozniuk kell a tisztségükből, akik a saját maguk területén a Fidesz érdekeinek érvényesítését szavatolják. Orbán szolgái ülnek mindenütt. Ott vannak az oktatástól kezdve a kulturális, gazdasági és rendvédelmi szférán át minden egyes hivatalban, az adóhatóság, a vádhatóság, az alkotmánybíróság, a közmédia, a költségvetési tanács, a jegybank vezető pozícióiban. A társadalom egészséges működését megbénítják. Ők azok, akik rajongva imádott kormányzójukra esküdtek föl, holott a magyar népre kellett volna. Akik az Orbán-rendszer amúgy működésképtelen gépezetét minden nap megolajozzák annyira, hogy az aznapi munkaidő végégig valahogy eldöcögjön.
