Milyen jó lenne, ha az amerikai kiutasítási botrány a pecsétről, a szignóról, a diplomáciai képviseletek jogállását szabályozó 1961-es bécsi konvencióról vagy bármi másról szólna! Ehelyett a mi életünkről, a mi országunkról, a mi vezetőinkről, a mi korrupciónkról szól, sajnos.
Ezért vannak miatta tüntetések, és ezért fektet ekkora energiát a kormány a terelésbe. Ha valaki, mint a péntek reggeli rádióinterjújában elhangzottak szerint Orbán Viktor, azt hiszi, puszta formalitásokba menekülhet előle, úgy járhat, mint a strucc, fejével a homokban, kobakjában a buta reménnyel, hogy majd csak elmennek azok az oroszlánok. Kiderült, hogy az amerikai cégek és diplomaták évek óta próbálják felhívni a különböző minisztériumok és a NAV figyelmét az áfacsalásokra meg a dohánymutyira.
Vagyis nem igaz, hogy „csak” a Putyinhoz törleszkedés miatt van a nézeteltérés. Mint ahogy a kormányban azt is hajlamosak elfelejteni, hogy az amerikaiak kezdettől bírálták a médiatörvényt, az egyházi törvényt és az új alkotmány elfogadásának módját, a „nemzeti együttműködés” egész rendszerét. Azt mondták, az nem lesz jó a magyar népnek. És tényleg nem lett jó. Azért sem, mert rossz a befektetőknek, a vállalkozóknak, legyenek amerikaiak, pirézek vagy magyarok.
